BUX
37575

Nekünk újabb Postabank-pánik kell? (Vélemény)

A magyarok nem pánikolták túl a sorozatos bank- és brókercsődöket - egészen eddig. Egyre kiszámíthatatlanabb dolgok jöhetnek, ha nem lesz nagyobb nyilvánosság és több egyeztetés.

Domokos László, 2015. március 27. péntek, 14:15

Ironikus, hogy épp e hét elején jelent meg az Indexen Kiss Hubert János közgazdász elemzése arról, hogy bár az utóbbi években Magyarországon is történtek bankcsődök és sok esetben a betétesek megjelentek az érintett hitelintézeteknél, az újságokat olvasva és a híreket figyelve nem tűnt úgy, hogy tömegesen pánik lett volna úrrá az érintetteken - még akkor sem, amikor gyakorlatilag országos fiókhálózatú bankcsoportot zártak be. Holott a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság előszeleként több fejlett országban alakult ki komolyabb betétesi roham, amiket még a hiteles és jól működő betétbiztosítási rendszerek sem voltak képesek megakadályozni.

Eddig nem aggódtak

Az is befolyásolhatja a betétesek aggodalmát, hogy egymás után több pénzügyi intézmény csődjét, felszámolását látják és elkezdenek esetleg kételkedni, hogy egy csőd esetén tényleg lesz-e pénz az ő betéteik kifizetésére is. Ebben a logikában pedig másodlagos elem, hogy a konkrét pénzintézet fizetőképessége valójában milyen.

Szintén magyar sajátosság, hogy miközben a környező országokhoz nálunk gondolják a legkevésbé azt az emberek, hogy a pénzük biztonságban van a bankban, a betétesek összességében mégis bíznak a pénzügyi stabilitásban és úgy vélik, hogy a felelős szervek (a pénzügyi felügyelet, amely 2013 őszén az MNB-be olvadt, valamint az OBA és a Beva) megfelelő munkát végeznek.

Egyre követhetetlenebb sztorik jönnek

Az utóbbi hetek történései azonban ezt a közbizalmat csökkenteni látszanak. Bár a takarékszövetkezetek és a Széchenyi Bank csődje látszólag nem volt különösebb hatással az átlag megtakarító polgár lelkivilágára, a brókerbotrányok és a DRB-bankcsoport bedőlése nyomán mindez változhat. A helyzet látszólag egyszerű: a bölcs pénzügyi felügyelet (e funkció másfél éve az MNB-hez került) újszerű módszerekkel ellenőrzött és régi, akár másfél évtizedes csalásokat talált.

Csakhogy: amíg a Hungária Értékpapír Zrt. ügye viszonylag egyszerűnek látszik (eljátszották az ügyfélpénzt), a Buda-Cash-sztori már meglehetősen szövevényes és átláthatatlan (különösen tekintettel a DRB-bankcsoporttal közös ügyekre), a Quaestor-ügy pedig már egyszerűen érthetetlen (csődben van-e egyáltalán a kötvényt kibocsátó kft., az állami szereplők mikor és milyen pénzeket vettek ki, volt-e állami bennfentes kereskedés, a bedőlés nyomán jár-e és mely kötvényesnek kártérítés).

Majd Matolcsy György MNB-elnök kedden azzal intézte el többheti hallgatását az ügyben, hogy nem szólalt meg eddig - csak alelnöke nyilatkozott -, mert "az MNB nem lát rendszerszintű kockázatot a három brókerügyben. (...) Emiatt azok kamatdöntést sem befolyásolták."

Ennél árnyaltabb Várhegyi Éva, a Pénzügykutató közgazdászának véleménye, aki szerint a brókerbotrányokat és a bankcsődöket a jegybank meglehetősen rosszul tálalta, az intézménynek sokkal átgondoltabban és hitelesebben kellene fellépnie. Márpedig egy pénzügyi pánik könnyen keletkezhet és tovaterjedhet. A területért felelős MNB-vezetők sem hitelesek, mivel "még nem láttak bankot belülről" - véli Várhegyi, hozzátéve: hosszabb távon mindez rosszat tehet a megtakarítási hajlandóságnak is.

Bankpániknak azt tekintem, amikor az intézményi struktúrában valami veszélyezteti a teljes intézményi struktúra működését. A pánik és a pánikbetegség egy belső - nem feltétlenül kimondott - okra vezethető vissza - mondta korábban Napi.hu-nak adott interjúban Szép Péter, a Deloitte pénzintézeti szektorának partnere. Így a pánik nem csak "úgy lesz", hanem szépen épül, rakódik és valami egyszer csak "túlcsordíthat" egy helyzetet. Az utóbbira volt a példa 2008-as válság, amely szintén egyfajta működési problémából eredő túlcsordulás. Egy bankpánik kialakulásához több tényezőnek kell összeállni - én nem látok most ilyen folyamatot. Tőkeerősek a bankok, alapvetően mindegyiknek jó a likviditása - mondta a szakértő.

A politikai pártok pedig a maguk részéről minden megtettek, hogy a választópolgároknak a politikusokról kialakult legrosszabb sztereotípiáit erősítsék meg: kicsinyes, pártos, egymásra mutogatós megnyilvánulások váltakoznak az ügyre utólag szabott törvénykezéssel, borítékolhatóan túlzásba vitt szigorral.

Szerda délután pedig már láthattuk, hogy milyen egy hirtelen jött, alaptalan, de sorállást eredményező betétkivét: ahogy Harmati László, az Erste Bank vezérhelyettese fogalmazott: földrajzilag lokalizálható turbulencia zajlott a bank 3-4 kelet-magyarországi fiókjánál. A pletyka nyomán kialakult szituációt a bank és a kormányzat egyaránt példamutatóan és gyorsan kezelte: Harmati, Orbán Gábor NGM-államtitkár és Balog Ádám MNB-alelnök is megszólalt, hangsúlyozva: az ügyfelek pénze biztonságban van, a híresztelések minden alapot nélkülöznek. Csütörtök reggel már mindenki megnyugodott. A társaság pedig feljelentést tett rémhírterjesztés miatt. Csakhogy mindebből adódik a kérdés: mikor és ki lesz a következő?

Hogy kezelték a Postabank-ügyet?

Összehasonlításképpen: a minden pénzügyes szerinti "igazi", tankönyvi betétkivonásra példa legutóbb az 1997-es Postabank-pánik volt, amikor az emberek néhány nap alatt hetvenmilliárd forintot vettek ki a pénzintézetből - Princz Gábor elnök akkori elmondása szerint mindössze egymilliárd forint értékű "apró" maradt a kasszában. A tömeges lakossági betétkivonás 1997. február 27-én, csütörtök délután kezdődött, és péntek reggel már országszerte tízezrek álltak sorban a Postabank fiókjai előtt, hogy kivegyék pénzüket.

A magyar állam akkoriban sem engedhette meg, hogy az OTP utáni második legnagyobb lakossági betétgyűjtő csődbe menjen, mindenképpen meg kellett menteni a bankot. Ha ugyanis egy nagyobb bank "elesne" egy ilyen roham nyomán, akkor az az egész bankrendszert megrendítené.

Még péntek délután megjelent a jegybank közleménye, miszerint a Postabank fizetőképes, az MNB pedig biztosítja a készpénz-ellátást. Emellett nyugtatólag aznap megszólalt Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár és Tarafás Imre, a Bankfelügyelet elnöke is. Mivel a hétvégére is kinyitott a bank, a sorok szombaton - amikor megszólalt Surányi György MNB-elnök is -  lassan rövidültek, vasárnap pedig megszűntek. Hétfőre pedig minden elmúlt. Kedden Horn Gyula kormányfő és Medgyessy Péter pénzügyminiszter elment a József nádor térre, a Postabank székházában találkozott a bank tulajdonosaival, vezetőivel, könyvvizsgálóival.

Mit kellene most tenni?

Véleményem szerint 2015-ben a még nagyobb bajok, újabb pánikok megelőzése érdekében a következő hetekben több dolgot is kellene tenni:

A kormány és az MNB is minél több részletet közöljön a nyilvánossággal az ügyekben, arról, hogy mit és miért/miért nem tesz.A felpörögni látszó jogszabályalkotásba minden érintettet be kellene vonni, csak a legjobb európai gyakorlatokig elmenni - és nem tovább.Az EBRD-vel kötött megállapodásban vállaltaknak megfelelően a Magyar Bankszövetséget is be kell vonni a változtatásokba.A legnagyobb probléma, a 210 milliárdos Quaestor-bomba hatástalanításába pedig be kell szállnia az államnak: a büdzsének és az amúgy is túl sok talált pénzen ücsörgő MNB-nek.A brókerbotrányok miatt sokat bukó önkormányzatokat és más, az állam által fontosnak tartott szereplőket átláthatóan, általános szabályok alapján szabad csak menteni.

És ha nem? Az alternatíva mindannyiunknak nagyon sokba kerülne...