A két társaság tegnapi bejelentése szerint a Deutsche Telekom 39 milliárd dollárért értékesítené amerikai leányvállalatát, a T-Mobile USA-t az AT&T részére. A tranzakcióból a német társaság mintegy 25 milliárd dollárnyi készpénzhez jutna, a vételár fennmaradó részét AT&T-részvényekben kapná. Ezzel az amerikai cég legnagyobb kisebbségi részvényesévé válna 8 százalékos tulajdoni hányaddal. A versenyhatóságok által jóváhagyandó üzlet lezárása a két vállalat tervei szerint az év végéig húzódna. Ha a két cég - felhasználók számát tekintve az amerikai piacon a második és a negyedik - egyesülne, akkor nagyjából egyharmaddal több felhasználójuk lenne, mint a Verizonnak, és kétszer annyi, mint a Sprint Nextelnek. Ez utóbbi az ügylet nagy vesztese, hiszen korábban jelentősen emelkedett a cég árfolyama arra a hírre, hogy a Deutsche Telekom e céget választotta partneréül Amerikában. A Sprint kurzusa így hétfőn több mint 15 százalékot esett. A Deutsche Telekom bejelentése szerint a befolyó vételárból 13 milliárd eurónyit hitelállományának csökkentésére, 5 milliárd eurót pedig saját részvények vásárlására fordítana. Ez a legnagyobb mértékű sajátrészvény-vásárlás lenne nemcsak Németországban, de az egész európai távközlési szektorban. A Bloomberg hírügynökség a DT tájékoztatójáról tudósítva egymondatos hírként közölte a délelőtt folyamán, hogy a német cég a befolyó összegből ezenfelül kisebbségi részesedések vásárlását is fontolóra venné. Az ugyanakkor nem derült ki a hírből, hogy meglévő cégeiben vásárolná ki a kisebbségi tulajdonosokat, vagy újabb cégekbe szállna-e be a német óriás. A hazai piacon a befektetők a jelek szerint az előbbi értelmezést részesítették előnyben, a Magyar Telekom részvényei lendületes emelkedéssel kezdtek a BÉT-en. Mivel a Deutsche Telekom még nem tett nyilvános ajánlatot a Magyar Telekom-részvényekre, ezért befolyását a magyar társaságban csak nyilvános vételi ajánlattal növelhetné. Ennek minimális árfolyama részvényenként nem lehet kevesebb, mint a Magyar Telekom-részvények 180 vagy 360 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, vagy a cég egy részvényre jutó saját tőkéjének összege. Ez utóbbi számításaink szerint nagyjából 510 forintot tesz ki részvényenként, a féléves átlagár hozzávetőlegesen 571 forint, míg a 360 napos átlagár 641 forint. A legmagasabb értékkel és a Magyar Telekom közkézhányadával kalkulálva a Napi Gazdaság becslései szerint nagyjából 272 milliárd forint lenne a minimális ajánlathoz szükséges összeg a Deutsche Telekom részéről. Az egymilliárd eurós ajánlati árfolyam - ha egyáltalán sor kerülne rá - nem lenne túlságosan megterhelő a Deutsche Telekom részére, még akkor sem, ha a részvényesek elégedettségét szem előtt tartva prémiumot ajánlana a kötelező törvényi minimumhoz képest a kisebbségi tulajdonosoknak. Fontos azonban látni, hogy az AT&T-tranzakcióból származó összeg euróban nagyjából 18 milliárdra rúg, tehát a bejelentett hiteltörlesztés és sajátrészvény-vásárlás már felemészti ezt az összeget. Első ránézésre ugyanakkor nem lenne értelmetlen lépés a mostani nyomottabb árfolyamon megkísérelnie a DT-nek a kivásárlást, hiszen még a csökkentett, 50 forintos részvényenkénti osztalékkal is 7,3 százalékos osztalékhozamot jelent a 641 forintos árfolyam, ami mintegy 20 bázisponttal haladja meg az ötéves magyar állampapírok referenciahozamát, ráadásul ez az összeg akár jelentősen nőhetne is, ha valóban három év elteltével kifutna a magyar távközlési szektort terhelő különadó. Megjegyzendő, hogy a DT-nek lett volna már alkalma az elmúlt években nyomott árfolyamon vételi ajánlatot tenni a Magyar Telekom kisebbségi pakettjére, igaz, akkor talán valamivel felhőtlenebbnek volt tekinthető a német társaság viszonya a magyar kormánnyal.