A kabinet határozott törekvése, hogy a lehetőségeken belül az állam továbbra is gazdálkodni tudjon a magán-nyugdíjpénztári vagyonban lévő értékpapírokkal - jelentette ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az InfoRádiónak, hangsúlyozva: döntés még nem született. Az interjúban a miniszter elmondta: most zajlik a vizsgálat a magán-nyugdíjpénztári vagyon szerkezetéről és arról, hogy a vagyonelemek között milyen mennyiségű és jellegű részvények találhatók. Fellegi szerint nagyobb szerepet kaphatnak azok a részvények, amelyeket stratégiainak minősíthető magyar vállalatok bocsátottak ki. Ezek közül a Molt, az OTP-t és a Richtert emelte ki, de hozzátette, hogy ezeken kívül a többi energetikai, illetve közlekedési vállalat részvényei is érdekesek lehetnek. Az egyik lehetséges megoldásként említette, hogy az Államadósság Kezelő Központon belül ezek az értékpapírok külön helyet kapnak, mint állami vagyonelem, és a részvényeket tartós vagyongazdálkodási formában tartják. Emellett elképzelhető olyan vegyes megoldás is, hogy bizonyos részvényeket az állam tulajdonában tart, másokat pedig értékesít. A miniszter szerint a kormány alapvető törekvése, hogy az állami vagyont gyarapítani kell, értékében és mennyiségében is. Ez most kiváló lehetőség erre, ráadásul, bizonyos vállalatok esetében az államot több ponton további stratégiai pozícióba hozhatja - mondta Fellegi. A miniszter által említett elképzelés nem új keletű, korábban már számos ötlet jelent meg a Mol vagy az energetikai profilú cégek, például az Elmű és az Émász esetleges állami tulajdonban tartásáról, ám kétségtelenül ez eddig a legerősebb hivatalos nyilatkozat az ügyben. Más kérdés, hogy a vagyon őrzését és gyarapítását feladatának tudó Fellegi elképzelése mennyire tud majd érvényre jutni az egészen más prioritásokat követő Matolcsy-minisztérium és az államháztartási egyensúly rideg törvényeivel szemben. Erre is utalhatott a miniszter azon mondata, hogy döntés még nincs az ügyben. Megfigyelők szerint Fellegi tartós állami tulajdonba vételt sugalló kijelentései ütköznek a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap törvényben meghatározott céljaival is, amelynek alapján egyedül az eszközök értékesítését jelöli meg az alap feladataként. Legutolsó információk szerint a magánnyugdíjpénztáraknak a május 31-i állapot és árak alapján június 12-ig kell átadniuk az eszközöket, vagy, ha azok átadására nincs lehetőség, akkor azok ellenértékét. Információink szerint nem is olyan elenyésző azon esetek száma, amikor egyes zárt végű alapok esetében - például egy elővásárlási jog miatt - problémás lehetne az eszközök átadása. Azt, hogy mennyi magyar részvény van az átadandó portfóliókban, még mindig nem tudni, ám egyes vélemények szerint a közvetett részvénytulajdon inkább nagyobb lesz, mint kisebb. Több olyan zárt végű alap létezik ugyanis, aminek jegyei kizárólag nyugdíjpénztáraknál vannak, és nem tudni, hogy pontosan milyen eszközöket tartalmaznak. Egy biztos, a május 31-i záróárak fontosak lesznek a szektor szereplőinek.