Befektetői szempontból is érdekes lehet az Egis új vállalkozása, amivel a támogatások folyamatos csökkentése miatt Magyarországon defenzívába szorult társaság horizontján új kitörési pont nyílhat. A gyógyszergyártó még két évvel ezelőtt jelentette be, hogy belép a biológiai gyógyszerek piacára és együttműködési megállapodást kötött egy dél-koreai vállalattal, a Celltrionnal. Az ázsiai cég fejleszti azokat a biohasonló gyógyszereket, amelyeket öt országban (Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Belarusz, Üzbegisztán) kizárólagos, további tizenkettőben pedig részkizárólagos joggal a magyar gyógyszergyártó fog forgalmazni 2013-tól. Az Egis már a fejlesztés időszaka alatt hozzájárul a dél-koreai cég költségeihez, legutóbb 2011 végén fizettek 3,2 millió dollárt ebből a célból, amivel együtt eddig összesen mintegy 20 millió dollár összegű kifizetést jelentett be a társaság. A jelenlegi információk alapján a biohasonló üzletág ahhoz kevés lesz, hogy drasztikus átértékelődést okozzon az Egis részvényeinél, azonban a befektetőknek érdemes lehet kiemelt figyelemmel kísérni az erről szóló híreket.

A hagyományos kémiai alapú gyógyszereknél megszokott módon a szabadalom lejártával a biológiai gyógyszereknél is megjelenhetnek a biohasonló másolatok. Fontos különbség azonban, hogy a biológiai molekuláknál a törzskönyvező hatóság a kémiai generikumokhoz képest jelentős többletelvárást támaszt a felcserélhetőség biztosításához. Mint Poroszlai Csaba, az Egis gazdasági igazgatója a Napi Gazdaságnak elmondta, ez teszi a biohasonló gyógyszerek fejlesztését lényegesen költségesebbé.

 

Az Egis és a Celltrion szerződése 2018-ig nyolc gyógyszer fejlesztéséről szól. A koreai gyártó számára a magyar cég erős értékesítési hálózata jelenthet előnyt, a szerződésben szereplő 17 ország az Egis hagyományos piacainak számít. A legerősebb piac a biológiai gyógyszerek esetében is az orosz, a magyar és a lengyel lehet − mondta el Poroszlai.

Elsők lehetnek Kelet-Európában

Az Egis tervei szerint 2013 áprilisától számított két éven belül 10-11 országban jelennének meg az első két biohasonló gyógyszerrel. Kiemelten kezelik az exkluzív jogos országokat, illetve Magyarországot − tette hozzá a gazdasági igazgató. A bevezetés időzítése attól függ, hogy az egyes államokban mikor jár le az eredeti biológiai gyógyszer szabadalmi oltalma.

Ahogy a szabadalmi helyzet, úgy a támogatási rendszer is eltérő országonként, így az egyes bevezetések időzítése is kérdéses, ám a bizonytalanság jellemző az egész biohasonlógyógyszer-bizniszre. A monokronális antitestek (MAB) biohasonló piaca egyelőre nem létezik, a jelenleg elérhető termékek mind szabadalommal védettek. Ez magasabb hozamlehetőséget, de egyben nagyobb kockázatot is jelent az úttörő szerepet vállaló biohasonlógyógyszer-gyártóknak. Ahogy Poroszlai fogalmazott, az Egis sikertényezője pont az lehet a versenyben, hogy megelőzhetik a konkurenciát. Nem egy járt úton járnak, ami kockázat, ám olyan idő- és tudásbeli tapasztalati előnyre tehetnek szert, ami később is javukra szolgálhat.

Egymilliárd eurós piac

A biológiai gyógyszerek piacára a kis mennyiségek és a magas árak a jellemzőek. A kizárólag injekció formájában létező szereket zömmel súlyos onkológiai és autoimmun betegségekre használják. Már Magyarországon is igaz, hogy értékben a top−10 gyógyszerből 3 biológiai. Piacuk az Egis két évvel ezelőtti bejelentésekor az érintett 17 országban 600 millió euróra rúgott, ám ez az érték mára eléri az egymilliárd eurót is.

Bár a magyar OEP az érintett betegkör nagy része számára finanszírozza ezt a fajta terápiát, de előrelépést jelenthet, hogy  a biohasonló gyógyszer olcsóbb mint az eredeti. Kérdésünkre Poroszlai Csaba elmondta, az originális biológiai szereket az európai és orosz szabályozók is elfogadták. Ezért nem a piacot kell megteremteni, hanem azt, hogy a biohasonló gyógyszert fogadja el mind az orvostársadalom, mind a beteg. Ez lesz az Egis feladata az egyes országokban − tette hozzá.

Valószínűleg nem lesznek egyedül az éppen születőben lévő piacon, ám amíg kémiai kapacitás sok van a világon, biológiai nagyon kevés. Olyan pedig, aki a fejlesztés megfelelő fázisában tart, még kevesebb − vázolta a helyzetet az igazgató. Nem véletlen, hogy az Egis is partnerségen keresztül lép be erre a területre, hiszen a nagy befektetésigényű kapacitások különböznek a kémiaitól. Valamennyi beruházást az Egisnek is végre kell hajtania, ami a logisztikához, csomagoláshoz, analitikai vizsgálatokhoz kapcsolódik, de a gyógyszer hatóanyagát a Celltrion fogja gyártani.

Mennyi lesz a nyereség?

Amint Poroszlai elmondta, az első termékre vonatkozott az a korábbi bejelentés, hogy az első, 2013 októberétől induló teljes üzleti évben 30 millió eurós árbevételt várnak tőle. A forgalmazás viszont várhatóan már 2013 tavaszán megkezdődhet, vagyis egy év múlva már származhat árbevétele erről a területről a társaságnak. A második gyógyszer ezen felül hoz majd árbevételt, ám összességében kisebb forgalom várható tőle, a szerződésben szereplő nyolc gyógyszer piaca ugyanis különböző méretű. A további szerek között egy-két nagyobb és több kisebb található.

A termékek várható profittartalmáról a gazdasági igazgató nem nyilatkozott. Mint fogalmazott, az ártámogatási rendszerben az ár fontos szempont, így a nyereségesség mértéke nagyon bizonytalan, ráadásul a profitmegosztási szerződést is figyelembe kell venni. Magának a társaságnak és az elemzőknek is nehéz dolguk van, ha az új területből várható nyereséget meg akarják becsülni, ám azt a gazdasági igazgató is elismerte, hogy ha működik az üzleti modell, akkor fontos területe lesz az Egisnek a biohasonló gyógyszerek forgalmazása.

Pálffy Gergely, a KBC elemzője 2600 forintra teszi részvényenként a Celltrion-projekt értékét az Egis árfolyamában. A biológiai gyógyszerek piaca valóban nagyon izgalmas terület, mivel azonban az Egis csak forgalmazóként vesz részt benne, a nyereség limitált lehet. Az elemző az első teljes évben 1,7 milliárd forintos üzemi eredményt vár a projekttől, ami tíz százalékkal dobná meg ezt a sort, míg az első gyógyszer bevezetése 6 százalék körüli forgalomnövekedést jelentene. Az elemző szerint az első körben egy mell- és gyomorrákra alkalmazott, illetve egy gyulladáscsökkentő biohasonló szert vezethetnek be.

Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője 10−17 százalékos üzemi fedezetet vár az új termékektől. Kiemelte, ez nem egyszeri hatás, fokozatosan épül föl a portfólió. Sok múlik azon, hogy mennyire fogadják el az egyes hatóságok a biohasonló gyógyszereket, de előremutató, izgalmas vállalkozásnak tartja az Egis új termékeit. Vágó hangsúlyozta, hogy a jelenlegi árszinten nemcsak a versenytársakhoz vagy a könyv szerinti értékhez képest alulértékelt a részvény, hanem a növekedési kilátásait sem veszi figyelembe a piac. Jelenleg a gyógyszerkassza hiányának rendezését sokkal nagyobb súllyal árazzák a befektetők, mint a növekedési kilátásokat, ám ez szépen lassan fordulni fog.