A második negyedév ismét az eurózóna válságáról szólt, a figyelem Spanyolországra és Olaszországra irányult, utóbbi csak a június végi enyhülésnek köszönhette, hogy megúszta a CMA Datavision legkockázatosabb országokról készült második negyedéves toplistájába kerülést. Magyarország ellenben az első negyedév tizedik helyéről a tizenharmadikra javított, megelőzve ezzel Horvátországot is. Bár június elején még 600 bázispont feletti csúcsokat döntögetett az ötéves magyar államkötvények nemfizetése esetén fizető biztosítások felára, a hónap végére 500 bázispont alá csúszott az árazás. Ezzel a CMA negyedéves jelentése alapján százalékban mérve Portugália után a magyar CDS-felár csökkent a legnagyobbat, 8,8 százalékot. A javulással a második negyedév végére 30,1 százalékos csődkockázatot jelentő 497 bázispont elérése viszont még mindig csak arra volt elég, hogy a PIIGS-államoknál és Egyiptomnál számítsunk kevésbé kockázatosnak, ám Libanon, Irak vagy éppen a közelebbi országok közül Románia és Bulgária piaci megítélése is kedvezőbb, a visegrádi négyest vizsgálva pedig egyértelmű és stabil a sereghajtó szerep.

A képzeletbeli első helyet a kötvénycsere lezajlását követően ismét Görögország foglalhatta el, az átlagos felár a csillagászati 10 667 bázispont körül mozgott. Igaz, a csere lezajlása után csak pár hét múltán kezdődött el a kereskedés az új görög kötvényekre kiírt CDS-ekkel, ráadásul ezek piaca is rendkívül illikvid maradt. Annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy a piac a CMA módszertana alapján számítva 96,7 százalékos kumulált csődkockázatot áraz.

Egy esetleges nagyobb léptékű olasz vagy spanyol mentő csomag már Németországot is kimondottan érzékenyen érintené, az európai gazdaság motorjának számító állam CDS-einek felára ugyanis 37 százalékkal tágult az időszak során, míg a G20 országok közül rajta kívül Franciaország (12 százalék), illetve Ausztria (8 százalék) könyvelhetett el érdemi romlást.

A felárak alapján a piac bizalmát élvező országok sorrendjének élbolyában nem állt be érdemi változás, ám Németország hatalmas romlásával kiesett a biztos menedéknek tűnő tízes listájából. Az eurózóna válsága miatt a legnagyobb kockázati ugrás is éppen a legbiztonságosabbként megítélt országoknál volt tapasztalható: ebben az Egyesült Államok vitte a prímet 60,8 százalékos emelkedéssel, ám még így is megmaradt az előkelő második helye. A harmadik legnagyobb, 39,8 százalékos romlást a stabilan a béke szigetének számító Norvégia szenvedte el, a 2,8 százalékos bedőlési esély viszont még mindig bőven elegendő a legbiztonságosabb országnak kijáró címhez.

A legkockázatosabb országok, 2012 II. n.év
HelyOrszágCsődkockázat
5 éves CDS-felár (bp)Előző hely
1Görögország96,7%10667Új belépő
2Ciprus71,1%14151
3Argentína58,6%12154
4Portugália49,8%8052
5Pakisztán49,6%9413
6Venezuela47,0%8646
7Ukrajna45,1%8425
8Írország38,6%5547
9Spanyolország37,2%52510
10Egyiptom35,9%6178
Forrás: CMA Datavision