Aggodalmát fejezte ki a pénzügyi tranzakciós illeték értékpapír- és derivatív tranzakciókra történő, 2014. január 1-jétől tervezett kiterjesztésével kapcsolatosan a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ). A két szervezet megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának megteremtése fontos kormányzati cél, azonban Svédország példája is mutatja: nem biztos, hogy ez a megfelelő eszköz ehhez. Svédország ugyanis 1984-ben vezette be, de 1991-ben el is törölte a tranzakciós adót, mert annak hatására  a részvényforgalom nagyobb része átvándorolt Londonba, holott akkoriban ennek a technikai feltételei és szabályozói viszonyai sokkal kevésbé voltak adottak, mint napjainkban − derül ki a BÉT és a BSZSZ közös közleményéből. Közleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy az új adónem csak akkor érheti el célját, ha bevezetése az Európai Unió egészében egységes szabályrendszer mellett, egyszerre történik meg, egyéb esetben csak a magyar tőkepiac kerül súlyos versenyhátrányba. Emellett olyan negatív következményekkel szembesülne az állam és a szektor, mint például az, hogy az értékpapír-tranzakciók elvándorlásának következtében a tranzakciós illetékből remélt adóbevételek jelentősen elmaradnának a tervezett mértéktől és az adóhatás összességében negatívvá válna, tovább rontva a költségvetés egyenlegét.

Érvek a tranzakciós adó ellen
  • A tőkepiaci forgalom visszaesése csökkentené a jelenlegi árfolyamnyereség- és kamatadó-bevételeket.
  • A magyar állampapírok aukciójánál és másodlagos forgalmában is kedvezőtlen hatásokkal kéne számolni, melyek jelentősen nehezítenék az állampapírok értékesítését és ezen keresztül az államháztartás finanszírozását.
  • A hazai magánbefektetői tőke elvándorlásával szűkülnének a cégek − különösen a kis- és közepes méretűek − tőkebevonási lehetőségei, visszafogva a gazdasági növekedést.
  • A tőkepiaci szereplők alacsonyabb üzleti aktivitása miatt pedig kisebb mértékű társasági adó, tb, szja és banki különadó folyna be a költségvetésbe.
  • A tőkepiaci cégek számának csökkenése számos munkahely megszűnéséhez vezetne.