Fontos, a korábbi kommunikációhoz képest igazi újdonságot jelentő bejelentést tett csütörtökön a nemzetgazdasági miniszter a devizahitelesek kezelése kapcsán. Matolcsy György szavaiból kiderült, hogy új együttműködés kezdődik a kabinet, a bankok és a felügyelet között, a bankadó alapjából leírhatóvá válik a hitelbővülés. A kormány egyelőre nem jelent be újabb devizahiteles-mentési akciókat, a bankszövetség pedig két héten belül előrukkol saját javaslataival.

A forint szempontjából inkább, a Magyarországot fenyegető leminősítési kockázatokat illetően pedig mérsékeltebben, de mindenképp pozitívan értékelhető a Magyar Bankszövetséggel kötött megállapodás − értékelte az eseményeket Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy amennyiben nem lesz megfelelő a kabinet számára a bankok javaslata, újra előkerülhetnek a kormányzati ötletek, egyoldalú intézkedések.

Nem is volt indokolt, hogy jelentősebb pozitív hatással járjanak a piacokon Matolcsy bejelentései − véli ugyanakkor Ötvös Mihály, a CIB senior deviza-üzletkötője. Szerinte ugyanis a bankszövetséggel szemben megütött békülékenyebb hangnem a kormány részéről nem jelenti azt, hogy a bankoknak végül kisebb lesz a veszteségük a devizahitelek leépítése kapcsán. Ötvös szerint a piac továbbra is arra számít, hogy a végtörlesztés végső határidejét ki fogják tolni, és attól tartanak, hogy amennyiben a bankszövetség ajánlata nem lesz elég, úgy a kormány úgyis visszadobja azt és saját elképzeléseit valósítja meg. A szakember ezért korainak tartja a forinttal kapcsolatos optimizmust. Ráadásul a leminősítés lehetősége is a levegőben lóg, s amíg a hitelminősítők nem jönnek ki országértékelésük frissítésével, addig óvatosak maradhatnak a befektetők a forinttal.

A leminősítés esélyei kapcsán az Erste elemzője szerint nagyobb súllyal esik a latba az, hogy a kormány mennyire tartja magát a deficit- és adósságcsökkentő terveihez. E téren következetesen tartja magát a célszámokhoz, amit a befektetők kedvezően értékelhetnek − fogalmazott Árokszállási Zoltán.

Voltak olyan, név nélkül nyilatkozó szakemberek, akik nem tartották kizártnak, hogy a hitelminősítők budapesti tárgyalásaikon éppen ezt, a korábbi kormányzati kommunikációval éles elletétben álló megegyezést szabták annak feltételéül, hogy ne rontsák bóvli kategóriába az ország osztályzatát.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Románia két hitelminősítőnél is már a bóvli kategóriában van, Magyarországot pedig még csak leminősítés fenyegeti, a cds-árazások tekintetében Románia sokkal jobban áll. Mindez azt is jelentheti, hogy a piac akár két-három fokozattal történő osztályzatrontást sem tart lehetetlennek. A 320 forintos euróárfolyam így csak akkor jöhet össze Suppan szerint, ha a külső környezet is indokolja. Suppan szerint a magyar állampapírt vásárló külföldi befektetők tisztában voltak a leminősítési kockázatot hordozó negatív kilátásokkal. Így ők vélhetően egy osztályzatrontás esetén sem fognak elmenekülni, hiszen vagy állják, vagy fedezik a kockázataikat a swappiacon.