− Minek tulajdonítja, hogy önre esett a választás?

− Az utóbbi hónapokban aktív munkát végeztem abban a konzultációs testületben, amely az új tőzsdei kereskedési rendszer bevezetése körüli nézeteltéréseket, eltérő elképzeléseket igyekezett egyeztetni. Sikerült egy olyan üzleti modellt − az árjegyzői rendszert − kidolgoznunk, amely nemcsak a BÉT fő tulajdonosai, hanem a kisebb részvényesek többsége számára is megfelelőnek tűnik. Ugyanakkor a kibocsátókkal ápolt régi, stabil jó viszonyom is szerepet játszhatott a döntésben.

− Ha bevezetik az új kereskedési rendszert, mennyiben változik meg a BÉT működése?

− A Xetra-bevezetéssel szorosan összefüggő új árjegyzői rendszer előnyös az ehhez hozzászokott nagy külföldi brókerházak számára, miközben a hazai brókerházaknak is lehetőséget ad arra, hogy az új helyzetben piacon maradhassanak. Bár az árjegyzői pozíció mindenki számára nyitott lesz, nem valószínű, hogy a nagy külföldi házak vállalkoznának arra, hogy napi 8 órán át egy hazai blue chip esetében folyamatosan jegyezzenek árat.

A hazai cégek árjegyzésből eredő várható nagyobb kockázatvállalását a tőzsde a többiekénél alacsonyabb díjakkal honorálja majd. Bízom benne, hogy az árjegyzői rendszer bevezetésével élénkül a forgalom (hiszen akár tucatnyi cég is lehet árjegyző külön-külön is, hozzávetőleg 1-3 ezer részvény erejéig), míg a befektetők számára kiszámíthatóbb lesz a terep és olcsóbb lesz a kereskedés.

− Utóbbi persze függ a tranzakciós adótól is. E téren mennyire tud lobbizni a BÉT?

− Úgy látom, a törvényalkotó maga is tisztában van az értékpapír-elszámolások speciális helyzetével. Ugyanakkor az is tény, hogy a tranzakciós adótól függetlenül, uniós szinten tervezett Tobin-adó valamilyen formájának esetleges bevezetése alighanem európai tendencia. Sok függne persze az új adónemmértékektől is, de például ugyanazt a tételt − ha a befektető tőzsdei tranzakció kapcsán utalja a pénzt a brókerházhoz − nem kellene többször adóztatni.

− Az utóbbi években nem mindig volt felhőtlen a kapcsolat a BÉT vezetése és a legnagyobb kibocsátók között. E téren várható változás?

− A tőzsde számára mindig elsődleges fontossággal bírt a kibocsátókkal való jó kapcsolat megtartása. Azt azért e kérdésben meg kell jegyezni, hogy az elmúlt években folyamatosan jelen voltak a BÉT igazgatóságában a legnagyobb kibocsátók képviselői, ami bizonyítja, hogy szoros együttműködésben dolgozott a BÉT ezekkel a szereplőkkel. Ettől függetlenül célunk az, hogy a jó kapcsolatot tovább erősítsük nem csak a nagyobb, de valamennyi kibocsátóval.

− A kisebb kibocsátókkal mások a problémák. Az utóbbi években jó pár "érdekes" bevezetés történt, átláthatatlan tevékenységű, nemritkán alkalmazottak nélküli cégek részvényei kezdtek szárnyalni a parketten, akadt olyan cég, amelynek kapitalizációja már némelyik A kategóriás cégét, így például a Danubiusét is felülmúlja, de nem tudni, mit csinál.

− A jelenlegi szabályok alapján amíg valamely cég eleget tesz a törvényi és a tőzsdei előírásoknak, be kell engednünk a parkettre. Tény, hogy felvetődött a szabályok szigorításának gondolata is, de a tőzsde feladata e tekintetben sokkal inkább az átláthatóság növelése, a befektetők figyelmének ráirányítása arra, hogy a különböző hátterű kibocsátások egymástól jelentősen eltérő kockázati osztályba tartozhatnak. Éppen ezért megfontoljuk, hogy a csak technikai okból bevezetett részvényeket egy külön kategóriában szerepeltessük, hogy a befektetők tudják, milyen likviditásra számíthatnak. A BÉT kategória-rendszerének ezen átstrukturálásán jelenleg már dolgozunk.

Ugyanakkor továbbra is fontosnak tartom a feljövőben lévő, még inkább kkv méretű cégek számára lehetőségeket biztosítani a tőkepiacon. Sok ígéretes vállalkozás még nem akarja vállalni a nyilvánossá válás költségeit, ugyanakkor a banki finanszírozás elnehezülésével egyre fontosabb számukra az alternatív utakon történő forrás- vagy tőkebevonás. Erre lehetne gyógyír egy újabb tőzsdei kategória, ahol a minősített befektetőknek (intézmények, bizonyos pénzbeli limit feletti magánbefektetők) felajánlott részvénypakettek, átváltható kötvények vagy sima vállalati kötvények cserélhetnének gazdát. A bevezetéshez persze elkelne a befektetési szolgáltatók segítsége, a költségekbe reményeink szerint akár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) is beszállna.

− Befektetői körökben felmerült, hogy akár a legnagyobb hazai cégek által kibocsátott, itthon is mind népszerűbb euróalapú kötvényekkel is lehetne kereskedni a parketten.

− Elvileg erre megvan a terep, a BÉT úgynevezett BÉTa piacán, ahol a "bevezetéshez" nem kell a kibocsátó döntése. Ha van rá befektetői igény, akkor erre is sor kerülhet.

− Évek óta téma, amit a válság csak fokozott, hogy a lakosság pénzügyi kultúráját fejleszteni kellene. Milyen tervei vannak a BÉT-nek ezen a téren?

− Tovább folytatjuk sikeres programjainkat, így az ingyenes oktatásokat, tanulmányi versenyeket, és próbálunk minél több módon közel kerülni a tőzsde iránt érdeklődőkhöz. A lakosságot, a potenciális és jelenlegi kibocsátókat, valamint a piaci szereplőket megszólító, nagyszabású rendezvényre készülünk jelenleg is: június 21-én rendezzük meg a "Vissza a parkettre!" egész napos rendezvénysorozatot. Ennek középpontjában sok más mellett a régi hagyományokat felidéző nyílt kikiáltásos kereskedés lesz. Az érdeklődők több mint egy tucat kibocsátó, brókercég és más piaci szereplő kiállítási standján ismerkedhetnek a börze világával, valamint neves piaci szakemberektől hallhatnak előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket.