Hogy a médiában mi zajlik, és hogy milyen intézkedések követnek egy-egy megjelent cikket, azt külön kell választani egymástól − mondta a Napi Gazdaságnak Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője. Volt egy sikertelen megkeresés az INA-részvényesek felé a Mol részéről decemberben (egy vételi ajánlat formájában), és egy hirtelen, összehangoltnak tűnő alapkezelői fellépés, ami ezt keresztülhúzta és felhajtotta az INA-részvények árát. A Molnak eközben − áremelések révén − sikerült rendeznie a horvát gázüzletág veszteségét, ami százmillió dolláros kérdés.
A két cég között hosszú távú részvényesi megállapodás van érvényben, ami alapján a Mol konszolidálhatja az INA-t, ez jó ideig biztosíthatja a menedzsmentjogokat, igaz, a tulajdonosi többség még jobban biztosíthatná − fogalmazott Vágó. Amit most láthatunk, az a választási küzdelem része, a politikusok érzelmi húrokat pengetnek, idehaza is láttunk hasonlót. Hogy ez árt-e vagy nem az INA helyzetének, azon múlik, hogy lesz-e tulajdonosi korlátozás vagy sem. (Szombaton a horvát miniszterelnök bejelentette, mégsem terjesztik be azt a törvényt, amely 49 százalékban maximálná az egy részvényes által gyakorolható szavazati jogot, azzal megvárják a folyamatban lévő vizsgálat eredményét.)
Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője is úgy véli, a színfalak mögött korántsem olyan vehemens a hangnem. A Mol operatív befolyását egy hosszú távú szerződés biztosítja, vagyis nincs jelentősége a százalékoknak, nem a tulajdoni arány határozza meg a magyar társaság INA-beli pozícióját.
Herczenik meggyőződése, hogy nem fogják visszavenni az INA-részesedést, a horvát államnak erre nincs pénze, különösen ha hozzászámítjuk, hogy ez esetben a társaság fejlesztése is állami feladat lenne, amire hatalmas összegeket kellene fordítani.  Az INA-részvények körüli ribilliónak így pillanatnyilag nincs érdemi hatása a Molra − vélekedett.