Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Vitathatóként értékeli a piac azokat az adatokat, amelyeket tegnap tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a szálláshelyek áprilisi forgalmáról. A külföldi vendégek 928 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 9,1 százalékkal, az éjszakáké pedig 9,7 százalékkal nőtt 2011. áprilishoz viszonyítva. Az év első négy hónapjában a bővülés vendégszámban 8,3, a vendégéjszakák tekintetében 9,3 százalékos volt − jelentette a KSH. A hazai vendégek száma mind áprilisban, mind az év első négy hónapjában visszaesett, de a vendégéjszakák számában az április már 3 százalékos bővülést mutat. A vendégéjszakákban mért vendégforgalom 59 százaléka, a szállásdíjbevétel kétharmada származott a külföldiektől a negyedik hónapban. A legjelentősebb küldő országokból érkező vendégek éjszakáinak száma − az Egyesült Királyság és Ausztria kivételével − komoly mértékben nőtt, kiugrónak számít, hogy az oroszok száma közel 50 százalékot mutat, míg az olaszoké negyedével bővült.

Összességében nem rózsás a hazai szállodák forgalma − nyilatkozta ugyanakkor lapunknak Puczkó László, a Magyar Hitel Monitor (MHM) adatait publikáló Xellum ügyvezető igazgatója. Bár a KSH adatai szerint áprilisban az ötcsillagos szállodákban a külföldi vendégek száma 4,6, a vendégéjszakáké pedig 5,9 százalékkal nőtt, a Budapest-centrikus piacon az MHM közel 10 százalékos kihasználtság-visszaesést mért a fővárosban, s 15-18 százalékost az év első négy hónapjára − sovány vigasz, hogy az átlagár emelkedett. Ezt Puczkó László szerint még akkor sem lehet függetleníteni a Malév leállásától, ha azzal érvelünk, hogy tavaly az EU-elnökség idején jobb volt a magas kategóriájú házak kihasználtsága.

A kisebb házak esetében a szállodák közvetlen adatközlései alapján felálló MHM a fővárosi négycsillagos hotelok kihasználtságának stagnálását méri, miközben a KSH itt − országos mérésként − a vendégek 14, a vendégéjszakák 16 százalékos bővüléséről tudósít, húzóterületként azonosítva ezt a kategóriát. A négycsillagos házak esetében szerény mértékű, a kisebbeknél viszont drasztikus átlagár-növekedést hozott a megélénkült kereslet. Ez egyértelműen összefügg azzal, hogy a kiesett Malév-desztinációkra a versenytársak s legfőkébb a fapadosok sikeresen rárepültek, s utasaik egyre komolyabb keresletet gerjesztenek az adott kategóriákban − vélekedik Hegedűs Attila, a BDO tanácsadó cég ügyvezető igazgató partnere. A négycsillagosok korábbi térnyerésének csökkenéséről, a kisebb szálláshelyek keresettségének megugrásáról beszél az évi 120−150 ezer szálláshely-foglalást bonyolító szallas.hu marketingvezetője, Rácz István is. A háromcsillagos vagy az alatti szálláshelyeken az ő megállapításaik szerint is 15-20 százalékkal nőtt az átlagár, hiszen a kereslet húzza fel a piacot. Ez a KSH adataiban is visszaköszön: áprilisban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 9,6 százalékkal (14 924 forint), az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel − a bruttó REVPAR − 14 százalékkal (7145 forint) nőtt év/év alapon. A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 10 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Ami a vidéki szállodákat illeti, Puczkó László szerint itt még komolyabb a reménytelenség: ide kevés turista jut, így itt a háromcsillagos házak kihasználtsága is esett, a négycsillagosok erózióját pedig egyelőre semmi sem tudja megállítani.