A MÁV Zrt. tavaly a késések után valamivel több mint hatmillió forintot fizetett az utasoknak, ami több mint kilencezer átalány-kártérítési igényt takar − tájékoztatta a cég a Napi Gazdaságot. Ez elenyésző az éves utasszámhoz viszonyítva, évente ugyanis több mint 139 millióan választják belföldi utazásukhoz a MÁV-Start vonatait. Idén hasonló számok várhatóak, eddig mintegy hárommillió forintot fizetett a vasúttársaság, azzal a különbséggel, hogy az idei kifizetés arányaiban kevesebb, 3950 igény között oszlik meg. Nyitott kérdés, hogy miként érinti a vasúttársaságot az Európai Bíróság (EB) friss döntése, amely szerint a közlekedési cégeknek vis maior esetén is kártérítési kötelezettségük van. (Az EB az osztrák ÖBB vasúttársaság keresetére hozott határozatot, ezért a sajtó kizárólag a vasúti szolgáltatókra értelmezte a döntést, ugyanakkor a bíróság az összes személyszállítóra értette, így a vis maior után fizetendő kártérítés vonatkozik a távolsági buszokra és minden tömegközlekedési cégre. Egy rendeletmódosítás szerint pedig a légitársaságoknak nemcsak a járattörlés, hanem a hosszú késések miatt is fizetniük kell.)

A belföldön közlekedő személyszállító vonatok esetében mintegy háromszázalékos részesedést képviselnek a vis maior miatti, harminc percet meghaladó késések. Vannak időszakok, amikor a naponta közlekedő mintegy 2600 személyszállító vonatból csak 1-2 ilyen késés fordul elő, rendkívüli események miatt azonban előfordulhat több, 30 percet meghaladó késés.

Felsővezeték-szakadást a MÁV Zrt. 2013-ban eddig mintegy 120 alkalommal regisztrált a nagyságrendileg 2600 kilométernyi villamosított hálózatán, míg a teljes hálózaton kábellopásokból, kábelrongálásokból már az idei első félévig bezárólag 226-ot meghaladó mennyiségről beszélhetünk. A MÁV megpróbálja csökkenteni a késéseket − mondta Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója egy konferencián, de az elavult infrastruktúra miatt nehéz növelni az utaselégedettséget.