Magyarországon jellemzően gyengébb minőségű és vékonyabb szigetelést alkalmaznak a lakástulajdonosok, mint az indokolt lenne − derül ki a Knauf Insulation felméréséből. Az európai lista élén álló Norvégiában 215, Finnországban és Svédországban 210, Németországban pedig 120 milliméteres átlagos vastagságot érnek el a homlokzati szigetelések, ezzel szemben Magyarországon 80-90 milliméterben gondolkodnak a felújítók. Szlovákiában, Romániában vagy Lengyelországban 100-150 milliméteres átlagot mértek − mondta lapunknak Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője. A szigetelés vastagságának egy centiméteres növelése átlagosan 3-4 százalékos energiamegtakarítást jelent.
Beruházás* | A | B | C | D | E |
Becsült beruházási költség (ezer Ft) | 160 | 651 | 801 | 1431 | 1507 |
Éves energiamegtakarítás (akt. ár.on, ezer Ft) | 62,9 | 137,2 | 193,2 | 208,4 | 209,9 |
Megtérülési idő (év) | 2,5 | 4,70 | 4,10 | 6,9 | 7,2 |
Széndioxid-kibocsátás megtak. (évi, tonna) | 3,2 | 7,8 | 11,0 | 11,9 | 11,9 |
*A: padlásfödém szigetelése, B: 10 cm-es külső szigetelés, C: A+B és ablakcsere, D: C és ajtócsere | |||||
Forrás: Forrás: Knauf |
Magyarországon a lakosság 80 százaléka él energiaszegénységben (azaz jövedelmének több mint 10 százalékát költi energiára), a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75 százaléka emellett nem rendelkezik semmilyen megtakarítással − Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körül alakul. Itthon a megtakarítással rendelkezők mindössze 1-2 százaléka rendelkezik 5 ezer eurónál (azaz mintegy 1,5 millió forintnál) nagyobb összegű tartalékkal. Mindez azt jelenti, hogy a magyar háztartások nagy része nem képes nagyobb beruházásokat finanszírozni abban az esetben sem, ha ez a befektetés később gazdaságosnak bizonyul − tette hozzá Kanyuk. Egy átlagos magyar családi ház falain a hő 20−35, a tetején 15−25, a kéményen 10−20, a nyílászárókon 10−25, a födémen és a padlón át pedig 10−15 százaléka távozik. A földgázfelhasználás 15-15 százaléka megy el melegvíz-előállításra, illetve főzésre, a fennmaradó, átlagosan 70 százalékot pedig a fűtés energiaigénye jelenti. A magyar lakosság kétharmada él családi házakban, ötöde nem panel társasházban, 14 százaléka pedig panel társasházakban. A szigetelt ingatlanok aránya a családi házaknál közel 25, a téglaépítésű társasházaknál 21, a panellakásoknál pedig mintegy 40 százalék − a teljes magyar épületállomány negyede rendelkezik valamilyen szigetelési rendszerrel.
A Knauf kutatása szerint Magyarországon a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, a hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel 50 százalékkal is csökkenthető. A szigetelés ára 2−4 év alatt megtérül, hosszabb távon − 30 év alatt − pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosoknak Kanyuk szerint.