Magyarországon jellemzően gyengébb minőségű és vékonyabb szigetelést alkalmaznak a lakástulajdonosok, mint az indokolt lenne − derül ki a Knauf Insulation felméréséből. Az európai lista élén álló Norvégiában 215, Finnországban és Svédországban 210, Németországban pedig 120 milliméteres átlagos vastagságot érnek el a homlokzati szigetelések, ezzel szemben Magyarországon 80-90 milliméterben gondolkodnak a felújítók. Szlovákiában, Romániában vagy Lengyelországban 100-150 milliméteres átlagot mértek − mondta lapunknak Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője. A szigetelés vastagságának egy centiméteres növelése átlagosan 3-4 százalékos energiamegtakarítást jelent.

 

Energetikai felújítások
Beruházás*ABCDE
Becsült beruházási költség (ezer Ft)16065180114311507
Éves energiamegtakarítás (akt. ár.on, ezer Ft)62,9137,2193,2208,4209,9
Megtérülési idő (év)2,54,704,106,97,2
Széndioxid-kibocsátás megtak. (évi, tonna)3,27,811,011,911,9
*A: padlásfödém szigetelése, B: 10 cm-es külső szigetelés, C: A+B és ablakcsere, D: C és ajtócsere
Forrás: Forrás: Knauf

Magyarországon a lakosság 80 százaléka él energiaszegénységben (azaz jövedelmének több mint 10 százalékát költi energiára), a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75 százaléka emellett nem rendelkezik semmilyen megtakarítással − Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körül alakul. Itthon a megtakarítással rendelkezők mindössze 1-2 százaléka rendelkezik 5 ezer eurónál (azaz mintegy 1,5 millió forintnál) nagyobb összegű tartalékkal. Mindez azt jelenti, hogy a magyar háztartások nagy része nem képes nagyobb beruházásokat finanszírozni abban az esetben sem, ha ez a befektetés később gazdaságosnak bizonyul − tette hozzá Kanyuk. Egy átlagos magyar családi ház falain a hő 20−35, a tetején 15−25, a kéményen 10−20, a nyílászárókon 10−25, a födémen és a padlón át pedig 10−15 százaléka távozik. A földgázfelhasználás 15-15 százaléka megy el melegvíz-előállításra, illetve főzésre, a fennmaradó, átlagosan 70 százalékot pedig a fűtés energiaigénye jelenti. A magyar lakosság kétharmada él családi házakban, ötöde nem panel társasházban, 14 százaléka pedig panel társasházakban. A szigetelt ingatlanok aránya a családi házaknál közel 25, a téglaépítésű társasházaknál 21, a panellakásoknál pedig mintegy 40 százalék − a teljes magyar épületállomány negyede rendelkezik valamilyen szigetelési rendszerrel.

A Knauf kutatása szerint Magyarországon a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen, a hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel 50 százalékkal is csökkenthető. A szigetelés ára 2−4 év alatt megtérül, hosszabb távon − 30 év alatt − pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosoknak Kanyuk szerint.