Magyar Családi Vállalkozások Szövetsége (MCSVSZ) néven alakul meg még szeptember folyamán egy új érdekképviselet, amely a kisebb családi cégeket fogná össze. Az MCSVSZ-t alapítók képviselőjétől, Bojtor Lucia Zsuzsannától a Napi Gazdaság megtudta, azért van szükség az új szövetségre, mert a családi vállalkozások általában csak magukra számíthatnak, a szervezet segítséget nyújtana, hogy fejlesszék üzleti tevékenységüket, többek között proaktívan támogatnák a partnerek együttműködését, részt vennének a hazai üzleti környezet fejlesztését célzó javaslatok megfogalmazásában és a szakmapolitikai egyeztetési folyamatokban.

A szövetség főbb célkitűzései között találjuk azt is, hogy népszerűsítsék a vállalkozói létformát, hogy könnyebben juttassák pályázati és banki pénzhez a tagságot, hogy segítsék az export- és a kutatás-fejlesztési tevékenységüket, hogy csökkentsék az adminisztratív és adóterheiket, illetve hogy növeljék a know-how-t, azaz átadják azokat a nemzetközi szakirodalomban fellelhető aktuális, tudományos értékű kutatásokat, amelyek a családi vállalkozások működési sajátosságait tárják fel. Ezenkívül egy olyan speciális üzleti kedvezményrendszert is létrehoznának, amellyel a tagság számára kedvezőbb árú üzemanyagot, telekommunikációs és energiaszolgáltatást nyújtanának.

Az MCSVSZ-nek 11 alapító tagja van, becsléseik szerint a társas vállalkozások legalább 50 százaléka családi cég, ami az egyéni vállalkozások 20 százalékos arányát is figyelembe véve nagyjából 400 ezer vállalkozást jelent. A szövetség reményei szerint fél éven belül a cégcsoport 20 százalékához, négy év múlva pedig további 50 százalékhoz el tudnak érni az üzenetükkel. A szövetségbe ajánlással lehet majd bekerülni, a tagfelvételhez két, a szövetségnek már korábban tagjává vált családi vállalkozás indítványa szükséges. Magyarországon már működik egy hasonló egyesület − a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesület (FBN-H) −, Bojtor szerint azonban utóbbi nem titkoltan a hazai családi vállalkozások "elitjét" tömörítő szervezet.

A 2009 novemberében alapított FBN-H tagjai közé csak a jelentős tőkeerőt felmutató, számos munkatársat foglalkoztató családi cégeket választja, elvárás többek közt az egymilliárd forint feletti éves árbevétel, minimum két családtag aktív vállalati tevékenysége − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Rudas László elnök. Azon családi vállalkozások, amelyek nagyságuknál fogva nem ütik meg az FBN-H által meghatározott kritériumokat, külön szervezetet hoznak létre, Rudas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel céljaik nagyrészt azonosak, támogatják a szerveződést, együttműködést kínálnak nekik. Az FBN-H jelenleg a nemzetközileg ismert családi bizományok hazai jogrendszerbe illesztésén dolgozik, azonban mára az 50-et is meghaladja taglétszáma, ezért elodázhatatlanná vált a szervezet fejlesztése. A növekvő taglétszám és az új civil törvény szükségessé teszi az egyesület alapszabályának módosítását is − tette hozzá Rudas.

Kép: Reuters