Tovább gyűrűzik az autójavítók egy része és a biztosítók közötti harc. Az MNB-salátatörvényben a kgfb-törvény olyan módosítása szerepel, amely szerint a jövőben a biztosítók minden kárkifizetésük esetében kötelesek a kártérítési összeg áfatartalmát is kifizetni. Vagyis praktikusan egy 200 ezer forintos megítélt kár után automatikusan 254 ezer forintot kell utalnia majd a biztosítónak. (Mivel a biztosítók nem igényelhetnek vissza áfát, ez veszteségként keletkezik náluk.) Eddig az áfa összegét csak akkor fizette a biztosító, ha a károsult számlát nyújtott be a javításról.

Az autókereskedők és -szervizek képviselői korábban egyenesen azt szerették volna elérni, hogy a biztosítók kizárólag szervizszámlák ellenében fizethessenek autós károkat. Ezt a módosítást ugyanakkor a parlament levette a napirendről, tekintve, hogy a biztosított jogát korlátozta annak kérdésében, hogy eldöntse: megjavíttatja-e autóját, avagy tovább hajt a behorpadt oldalú kocsival.

Kis lépéseknek is örülni kell − kommentálta a Napi Gazdaságnak a mostani módosítást Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke, aki szerint ha a szabályozást elfogadják, a biztosítók mind több esetben mozdulnak el afelé, hogy szervizbe küldjék az autósokat. Piaci vélemények szerint ez ugyanakkor aligha következik be, hiszen a biztosító ügyfele semmilyen esetben nem kötelezhető arra, hogy megjavíttassa a sérült kocsit − erre más hatóság is csak akkor kötelezheti, ha közlekedésbiztonsági okokból ez szükséges (például nem megy át a vizsgán). Az egyik vélemény szerint a biztosítók ezentúl bruttó összeget közölnek majd az ügyféllel kártérítés gyanánt, a másik vélemény szerint a mostani lépés nyomán drágul a kötelező biztosítás.

A Gémosz érvei szerint azért volna szükség a számlás megoldásra, mert ma az autók 70 százalékát számla nélküli szervizekben, sufnitunninggal javítják. A biztosítók ezzel szemben azt vetik fel, hogy nem rajtuk kell elverni a port amiatt, hogy a gépjárműszervizek nem tudnak rendet tartani a házuk táján. A Napi Gazdaság felvetésére, mely szerint nem lehetne-e egy a fogyasztók bizalmát megalapozó minősítési vagy védjegyrendszert bevezetni az ajánlott szervizek esetében, Gablini úgy válaszolt: nyitott kapukat döngetünk, mivel ilyen rendszert akarnak bevezetni. Németországban és Ausztriában csak ilyen minősítéssel ellátott szervizek dolgozhatnak, ám itthon ehhez jogszabály-módosításra van szükség, mivel jelenleg nincs ilyen védjegy kiadására jogosítványa egyik szervezetnek sem.

Az egymásnak feszülő biztosítók és autós szervezetek jelenlegi helyzetét még pikánsabbá teszi az a másik hír, amely szerint a luxemburgi Európai Bíróság (EB) új eljárásra visszautalta a magyar hatóságokhoz azt a pert, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006. december 21-i döntése miatt indítottak az elmarasztaltak. Akkor a GVH  versenykorlátozására alkalmas magatartás miatt az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-t 5,32 milliárd, a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-t 1,046 milliárd, három gépjárműmárkához kapcsolódó alkuszcéget összesen 88,6 millió forint bírsággal sújtott, míg a Gémoszt 360 millió forint megfizetésére kötelezte. A mostani EB-döntésnek két olvasata van: az egyik szerint Luxemburgban lényegében nemzeti hatáskörbe utalták a kérdést, ám tartja magát az a vélemény, mely szerint az ítélet angol verziója szerint azért kell új eljárást indítani, mert az ítélet nincs kellőképp alátámasztva adatokkal. Mindez azért érdekes, mert számítások szerint a bírság esetleges visszafizetése csaknem tízmilliárd forintra rúghat.

Szépíti a képet, hogy míg a gazdálkodó szervezetek a törvény erejénél fogva még a fellebbezés előtt befizették a rájuk kirótt büntetést, addig a Gémosz mindeddig nem fizetett. Lapunk megkeresésére ezt Gondolovics Katalin, a GVH szóvivője is megerősítette. Tájékoztatása szerint a Gémosszal szemben kiszabott bírság behajtása érdekében a GVH megtette a szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy a bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amit a GVH az adóhatóságon keresztül érvényesít. Bár a szóvivő szerint ez megtörtént, a Gémosz ellen híreink szerint nem indult adóvégrehajtás.

A nemfizetés tényét lapunknak Gablini is megerősítette. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mi lehet az oka annak, hogy a szervezet még nincs végrehajtás alatt, arra emlékeztetett, hogy a GVH szerintük a döntés meghozatalakor esetükben törvényt is sértett, mivel a hatályos jogszabály szerint a Gémoszhoz hasonló szervezetek esetében maximum az éves árbevétel 10 százalékát kitevő versenyfelügyeleti bírság kiszabására lett volna lehetőség − ez pedig 2,5 millió forint bírság kiszabását tette volna lehetővé. Arra a felvetésre, hogy a szövetség elkerülhetné a tartozás behajtását, ha új szövetségbe tömörítené az autókereskedőket, a Gémosz első embere úgy válaszolt, ez fel sem merült, mivel bíznak igazukban, ezért nem akarnak jogi trükkökkel élni.