A magyar kormány az elmúlt egy évet elvesztegette rögtönzött gazdaságpolitikájával, a kockázati felárak nemhogy csökkentek volna, hanem nőttek a kabinet ellentmondó jelzései és ötletszerű intézkedései miatt. Ugyanakkor tapasztalható egyfajta tanulási folyamat, ugyanis javult Magyarország pénzpiaci megítélése a konvergenciaprogram, illetve a Széll Kálmán terv bemutatása óta − mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke az Adósságcsapda kikerülése című konferencián.
Nem szabad hátradőlni, hiszen a piaci hangulat újra megfordulhat újabb impulzusok hiányában − figyelmeztet Kopits. A Széll Kálmán terv végrehajtásának megkezdéséig várni kell a költségvetési kiigazításokra, eddig nem történt ennek érdekében semmi. A nyugdíjpénztárak államosítása pedig hosszú távon inkább rontja a fiskális fenntarthatóságot. Szerinte a hirtelen piaci váltások és kilengések kivédésére a megoldás a szabályalapú fiskális keretrendszer kialakítása, nem pedig egyedi döntések sorozata − vagyis hogy a kormány mindennap új gazdaságélénkítő ötlettel áll elő.
Kopits újfent kiállt a költségvetési folyamatokat felügyelő önálló intézmény függetlensége mellett, és a Költségvetési Tanács korábbi jogainak visszaállítását javasolta. Az uniós felügyelet, de az IMF sem helyettesítheti a független Költségvetési Tanácsot. A fiskális alkoholizmusban szenvedő kormányzatok függenek leginkább a piacoktól, s rajtuk csak az önkorlátozás segít, így lehet megteremteni a fiskális függetlenséget − tette hozzá. A szakember szerint lehet törekedni a teljes függetlenségre a pénzpiacoktól és nemzetközi pénzügyi szervezetektől, azonban akkor komolyan kell venni ezt az elkötelezettséget.