Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Orbán-kormány bérpolitikájának időbeli lefutása eddig nagy ívet járt be, a kormányzati ciklus elején volt egy érezhető reálbér-emelkedés, hiszen 2010-ben 1,8, 2011-ben 2,5 százalékkal nőttek a reálbérek a KSH adatai szerint. Tavaly viszont − részben a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése miatt visszafogott bérpolitika, részben a relatíve magas, 5 százalékot meghaladó infláció következtében − több mint 3 százalékkal estek a reálbérek. Az idei esztendő várhatóan − az eddig ismert bruttóbér- és inflációs adatok alapján − jelentősen korrigálja ezt.

A 2013 egészében várható reálbér-emelkedést is beleszámítva 2010−2013-ban nagyjából 3,8 százalék a növekedés − az idei magas dinamika elsősorban az infláció jelentős mérséklődésének köszönhető. Az év egészében várható, 2 százalékot nem meghaladó éves árindex nyomán a reálbérek dinamikája elérheti a 3 százalékot. A jelenlegi fiskális és monetáris prognózisok alapján − amennyiben alacsony szinten marad az árindex − jövőre is elérhető lehet egy-két százalékos reálbér-növekedés.

A kormányok a reálbéreken keresztül tudják hosszú távon befolyásolni a gazdaság relatív versenyhelyzetét. Erre egyfelől rendelkezésre állnak inflációs − például adópolitikai − eszközök, másfelől a nominális béralkukon keresztül alakul ki a termelékenység változásához igazított reálbér-dinamika. Jó példa erre Németország, ahol az euró bevezetése óta lényegében stagnáltak a reálbérek és a reálfogyasztás, miközben a termelékenység javult. Ezzel szemben Dél-Európa országaiban a reálbérek növekedési üteme jellemzően meghaladta a termelékenység változását, ilyen értelemben pedig a délen előállított áruk költsége a német termelési költséghez képest emelkedett − ezen országok feldolgozóipara emiatt versenyhátrányba került. Belgiumban több intézkedés is befolyásolja a reálbér-dinamikát, amelyek között a bérmegállapodásoknál van egy olyan elv, hogy a német kereseteknél nem nőhetnek jobban az inflációval korrigált belga bérek, ezáltal a gazdaság költségalapú relatív versenyhelyzetét a legnagyobb kereskedelmi partneréhez kötik.

Magyarországon a kétezres években komoly különbségek voltak az egyes kormányok reálbérekre ható gazdaságpolitikájában. A két Gyurcsány-kormány idején, 2006 és 2009 között a kumulált reálkereset 2,5 százalékkal csökkent a viszonylag magas infláció miatt. A második Orbán-kabinet indulása után, a 2010 és 2012 közötti három évben összességében 0,8 százalékkal nőttek a reálbérek a KSH adatai szerint, igaz, tavaly − elsősorban a magas, 5,7 százalékos infláció következtében − egy év alatt 3,5 százalékkal lett kisebb a reálkereset. A KSH friss adatai alapján az idei első hét hónapban 2,2 százalék volt az emelkedés.

Reálkeresetek összesített változása
ÉvSzázalék
2006−2009−2,5
2010−2013*3,8
*ez évre 3 százalékkal számolva
Forrás: KSH, Napi Gazdaság-számítás