Az államhoz és az önkormányzathoz érkezik be a vízfogyasztás és csatornaszolgáltatás után fizetett összeg legnagyobb hányada − derül ki a fővárosi tarifák vizsgálatából. A rezsicsökkentést követően július elsejétől egy köbméter víz körülbelül 600 forintba kerül, ebből közel 250 forint kerül különböző címeken az államhoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Környezetvédelmi Főfelügyelőség, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) és a Fővárosi Önkormányzathoz (Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetési költsége, a fővárost illető csatornahálózat- és szennyvíztisztítás-fejlesztési forrás) kerül, de a fennmaradó több mint 350 forinton osztozó víz- és csatornázási művek is önkormányzati üzemeltetésben állnak. (A budapesti helyzet nem reprezentatív, a szektorban szinte minden településen más és más módon határozták, határozzák meg a tarifákat.)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogelődje (Magyar Energia Hivatal, MEH) 2012 elejétől, míg az új szabályozó hatóság 2013. április 4-ei megalakulásától felügyeli a víziközmű-ágazatot. Korábban az önkormányzatok látták el az árhatósági feladatokat, ebből adódik, hogy az országban gyakorlatilag 3200 díj alakult ki. Van olyan település, ahol alkalmaztak valamilyen díjképletet, volt olyan, ahol egy korábban kalkulált díjat emeltek az inflációhoz mérten, de számos helyen egyéb szempontok szerint végezték az árszabályozást.
A tavaly december 31-étől hatályos ágazati szóló törvény a MEKH jogelődjének hatáskörébe rendelte a víz- és csatornadíjak megállapítását, a hivatal az első árszabályozási javaslatán dolgozik, ezt 2014 őszén kell letennie az asztalra. A szektor jelentős átalakuláson megy keresztül, a működési modellt nagyban befolyásolja a döntően önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók integrációja, a folyamat végén a szereplők száma a jelenlegi legalább tizedére, körülbelül 40-re csökkenhet. Az ármeghatározás koncepcionális része még idén befejeződhet, a részletek kidolgozása azonban csak az idei adatok birtokában történhet meg − közölte lapunkkal a MEKH.
Az ágazatban az üzemeltetés sajátosságai miatt a fix költségek mértéke körülbelül 75 százalék − tudtuk meg a Magyar Víziközmű Szövetségtől. A fix költségek aránya idén az új adóterhek (közművezeték-adó, tranzakciós illeték stb.) következtében tovább emelkedik, Budapesten például a több mint 10 ezer kilométeres vízvezeték- és csatornahálózat után évi több mint 1,3 milliárd forint közművezetékadó-befizetési kötelezettség keletkezik. A szolgáltatók vízkészletjárulékot, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak felügyeleti díjat is fizetnek, de érinti őket a biztosítási adó is, a vízterhelési díjat pedig szintén az állam szedi be tőlük.
Szolgáltató | |
− csatorna- és szennyvíztisztítás üzemeltetési költsége | 160,8 |
− vízszolgáltatás üzemeltetési költsége és fejlesztési forrása | 131,3 |
− csatornaszolgáltatás felújítási költsége | 61,0 |
Állam | |
− csatornaszolgáltatás áfája | 81,0 |
− vízszolgáltatás áfája | 46,5 |
− vízszolgáltatásra rakodó egyéb adók | 41,0 |
− csatornaszolgáltatás vízterhelési díja | 4,5 |
Fővárosi önkormányzat | |
− a fővárost illető csatornahálózat- és szennvíztisztítás-fejlesztési forrás | 45,4 |
− Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetési költsége | 28,5 |
Összesen | 600 |
* alapdíj nélkül, Budapesten | |
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés |