Az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb az állami fejlesztésekbe áramló uniós pénz aránya, az ilyen beruházások 97 százalékában használtak fel közösségi forrást 2009 és 2011 között az Európai Bizottság adatai szerint. A második helyezett Litvániában 80 százalék alatt volt ez az arány, a sor másik végén Luxemburg, Írország és Hollandia található alig néhány százalékos teljesítménnyel, az uniós átlag alig több mint 10 százalék. Egyébként van miből költeni, hiszen a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 350 milliárd euró állt a tagállamok rendelkezésére a beruházások finanszírozására.

Minél gazdagabb egy állam, annál kisebb a költségvetési beruházás súlya, ez jól látszik a sorrenden − kommentálta az adatokat a Napi.hu-nak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Véleménye szerint a beruházások mögött magyar költségvetési pénz is áll, az EU-kasszába érkező befizetésekkel együtt így összességében több pénzt költött az állam, mint 2007 előtt. Az adatok több szempontból sem kifejezetten jók − véli Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki szerint a tények azt mutatják, hogy kizárólag az adófizetők pénzéből nem igazán képes beruházásokat indítani az állam, ráadásul egy uniós forrásból megvalósult projekt idő- és pénzigényesebb.

A legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy jól költjük-e el az így kapott összeget − emelte ki Molnár, aki ezzel kapcsolatban "nem túl optimista". Tóth szerint gyakran hiányoznak a beruházások mögötti szakmai tanulmányok, amelyekből kiderülne, hogy egy-egy fejlesztés milyen pozitív hatásokkal jár. Molnár úgy látja, az is problémát okoz, hogy a projektek szétaprózottak, ennek megfelelően a vezérigazgató azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy bizonyos fejlettebb megyék ne vagy alig kapjanak forrásokat, a szegényebbeket pedig sokkal jobban lehetne preferálni − de csak olyan beruházásokkal, amelyek előreviszik az adott települést.

Kép: Napi grafikonok