Az ország és a devizahitel-felvevők kockázatának csökkentése érdekében kezdeményezte az MNB a devizahitelezés szabályozását - jelentette be Tabák Péter, a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója. A Pénzügyminisztériumhoz (PM) eljuttatott szabályozási javaslat nagyban hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet az MNB a korábbi banki önszabályozási kódex alapjaként képzelt el. Ami új, és a korábbi tervhez képest kissé könnyített feltételeket jelent, az az, hogy a törlesztés/jövedelem arány maximumát sávosan határozták meg - mondta a Napi kérdésére Tabák. A jövedelemnél a dokumentálható családi jövedelemben gondolkodik az MNB, ami nem feltétlenül azonos az adóhatóság által "ismert" adatokkal - más kérdés, hogy ezt egy jogszabályban leírni meglehetősen kényes dolog. Abban lehet bízni, hogy e lépés is hozzájárulhat a jövedelmek fehérítéséhez. Jegybanki szakértők szerint a törlesztés/jövedelem korlát felállítása a banki versenyt abba az irányba hajtja, hogy csökkenjenek a kamatok, mivel alacsonyabb törlesztőrészlet mellett jóval nagyobb kör juthat be a korlátok közé. Azzal kapcsolatban ugyanakkor, hogy miként lehet majd megoldani azt, hogy a hitelezőnek megfelelő információi legyenek az adós hitelterheltségéről, Tabák lapunk kérdésére elismerte: amíg nem működik a pozitív adóslista, addig az ilyen felmérések pusztán önbevalláson alapulnak - amit ugyanakkor lehet majd utólagosan, a valótlan adatok kiderülése nyomán, szankcionálni. Ha a szabályozás életbe lép, az újabb nyomást jelenthet a bankoknak arra, hogy a forinthitelek felé tereljék a lakossági hitelfelvételt. Az MNB szakértői szerint a jövőben egészségesebb hitelszerkezet alakulhat ki, a lakossági hitelpiacnak a korlátozás nyomán szűkülő súlya folytán felértékelődhetnek a vállalati hitelek. Arra a kérdésre, hogy a fedezett jelzáloghitelek helyett miért lenne jobb a bankoknak, hogy fedezetlen forgóeszközhiteleket nyújtsanak a kkv-knak - hiszen most leginkább erre van szüksége a szektornak, a beruházási hitelek esetében alacsony keresletről számolnak be a pénzintézetek -, a jegybank képviselői elismerték: a jelenlegi helyzetben ez még aligha járható út. Az viszont a szabályozás mellett szólhat, hogy visszatérhetnek a lakossági devizahitel-piacra olyan szereplők, akik korábban kivonultak onnan. Lapunk információi szerint a javaslatot pénteken megkapó PM-ben az MNB céljaival egyetértenek, ám szeretnék elérni, hogy a készülő jogszabály mindenki számára megfelelő feltételeket teremtsen. A hitelfedezeti értékküszöbök minden félnek elfogadhatóak lehetnek, ám például a törlesztés/jövedelem arány kérdésében valószínű, hogy - a bankokhoz hasonlóan - a PM is túlzóan szűknek találja a határértékeket. A cél ugyanis - azon túl, hogy a kockázatok ne épüljenek ki és ne halmozódjanak újra - az is, hogy a szabályozás ne szűkítse be túlságosan a hitelezést. Ami bizonyos - miután jogszabályról van szó -, újra útjára kell indítani a kötelező szakmai egyeztetést, így viszont sokak szerint kérdéses a szabályozás idei elfogadása.