A jelenleginél mintegy 40 százalékkal több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a felsőoktatási kerekasztal tárgyalásain körvonalazódó felsőoktatási rendszer felálljon − mondták a Napi Gazdaságnak nevük elhallgatását kérő szakértők. Ez az összeg a korábban a központi költségvetésből folyó 180-200 milliárd forintnál viszont 25 százalékkal kevesebb. Ebben az egyelőre még csak körvonalazódó struktúrában három csoportra osztanák az egyetemeket és főiskolákat − véli Fábián István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökségi tagja. A Debreceni Egyetem rektora szerint ezek között a jelenlegi nagy kutatóegyetemek a "nemzetközi kitekintésű" intézmények szerepét látnák el, ezenkívül lennének "hazai kitekintésűek" és "speciális célfeladatokat ellátó" egyetemek, főiskolák.

Információink szerint az elképzelések megvalósítását az oktatási kabinettel folytatott "számháború" akadályozza, mert hiába hangsúlyozza a kormány, hogy 27 milliárd forintos többletet pumpál az ágazatba, ha ez az összeg csak célzott támogatásként használható fel. A korábban rosszul tervezett ppp-konstrukciók következtében keletkezett hiány felszámolása után ugyanis a rendszer alapvető változtatása nélkül a deficit azonnal újratermelődik. A felsőoktatási kerekasztal másik kardinális kérdése a "szaktisztítás", azaz a párhuzamosságok megszüntetése, amivel jelentős összegeket lehetne megspórolni a központi büdzsének. Ez viszont intézmények közötti és azokon belüli konfliktusokhoz vezethet. A harmadik kérdéskör a szenátusok, kancellárok és a rektorok megbízatása. Információink szerint a rektor fennhatósága alá tartozna a "speciális szaktudással rendelkező" kancellár. Egyes javaslatok szerint a rektorok és szenátusok megbízatása ugyanarra az időre szólna.