A nemzeti fejlesztési miniszter, illetve a Közbeszerzési Hatóság (KH) szerint nem lehetetlenítik el a közbeszerzési jogorvoslatok kezdeményezését az idén januártól jelentősen megemelt jogorvoslati díjak, a jogorvoslati eljárások eredménye és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése vagy meg nem fizetése között nincs összefüggés − derül ki Németh Lászlóné írásos válaszából, a Karácsony Gergely LMP-s képviselő által a közigazgatási és igazságügyi miniszternek feltett kérdés alapján. Az ön szerint összeegyeztethető-e a kormány korrupcióellenés programjával a közbeszerzési jogorvoslati díjak brutális megemelése című kérdésre illetékességre hivatkozva a közbeszerzéseket felügyelő fejlesztési miniszter válaszolt. A válasz kitér a jogorvoslati szankciók módosításának indokára és a KH mellett működő Közbeszerzés Döntőbizottság (KD) első féléves ügyeinek statisztikájára, arra azonban nem, hogy a kormány korrupcióellenes politikájával hogyan egyeztethető össze a jogorvoslati díjak jelentős mértékű emelése. A drága jogorvoslat az LMP-s politikus szerint elriasztja az érdekelteket a jogsértés bejelentésétől és a vizsgálat megindításától.

A kormány korrupciómegelőzési programjában található felmérések szerint a közbeszerzések többsége (57 százaléka) korrupt. Van ugyan igény a korrupciós ügyek bejelentésére, de ezek aránya rendkívül alacsony − írta a dokumentumban Karácsony . A megelőzési programban kitűzött célok között kiemelt helyen szerepel, hogy az elkövetkező három évben a mostaninak mintegy felére csökkenjen a korrupcióval érintett közbeszerzések száma.

Januártól hatályos a KD által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amely megemelt összegű igazgatási szolgáltatási díjakat léptetett életbe. A kérelemre indult jogorvoslati eljárásokért 2012 előtt fix 150 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kellett fizetni, ha az eljárást lezáró döntést is érintette a kérelem, akkor 900 ezret. A hatályos rendelet alapján egységesen a beszerzési érték egy százaléka lett az igazgatási szolgáltatási díj. Jelenleg a közbeszerzési törvény olyan alapelvi jogainak megsértését − mint például a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása, a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosítása − is csak aránytalanul és indokolatlanul magas pénzügyi teher mellett lehet bejelenteni és orvosoltatni. Ma akár 25 millió forintba is kerülhet egy jogsértő közbeszerzés bejelentése, kivizsgáltatása − írta az ellenzéki politikus.

A fejlesztési miniszter válaszából kiderül, hogy a módosítással a jogalkotó a visszaélésszerű jogorvoslat-indításnak kívánt gátat szabni. Az alaptalan jogorvoslati kezdeményezések korábban ugyanis jelentősen megnehezítették az eljárások eredményes lefolytatását, sok esetben megakadályozták a beruházások megvalósulását is. Az új szabályozás célja, hogy csak indokolt esetben, megfelelő jogalappal, megfontoltan, ne az eljárás lassítása érdekében indítsanak jogorvoslatokat. Az igazgatási szolgáltatási díj összege a kérelmi elemek számához igazodik, arányos az eljárás (részajánlattétel esetén a kifogásolt rész) becsült értékével − áll a miniszter válaszában.

A KH adatai szerint január 1-je és július 24-e között 455 jogorvoslati ügy keletkezett, amelyből 349 esetben kérelem alapján (az érdekelt vállalkozások kérelmére) járt el a döntőbizottság. A már lezárult 394 ügy közül 165 esetében állapítottak meg jogsértést. Az új szabályozás szerint 92 esetben járt el a KD (a többi a régi törvény szerint indult közbeszerzéshez kapcsolódott), ezekből 54 eljárás indult el kérelemre, eddig 29 zárult le. Öt esetben alapos volt a kérelem, és jogsértést állapítottak meg, hét esetben a KD elutasította a kérelmet, három ügyben az eljárást megszüntették.

A fennmaradó 14 ügyben a hiánypótlás nem teljesítése miatt hozott elutasító végzést a KD. Ezekben az ügyekben azonban a döntőbizottság szerint nem vagy nem kizárólag az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére hívta fel a kérelmezőt. A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának egyik indoka a régi közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó jogorvoslati ügyekben is a hiánypótlás − ezen belül az igazgatási szolgáltatási díj − nem teljesítése volt, így ez semmiképpen nem tekinthető új jelenségnek, tendenciának − írta a miniszter. A KH szerint az eljárások eredménye és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése között nincs összefüggés: a díjat mind a 12, érdemi vizsgálat után lezárult ügyben megfizették.