A hazai bankrendszer Európa egyik legstabilabb bankrendszere, tőkemegfelelési mutatója tavaly év végén 15 százalék körül volt, miután az erős külföldi tulajdonosok több milliárd eurónyi tőkével támogatták magyarországi érdekeltségeiket. Ennek köszönhetően a hazai betétesek pénze teljes biztonságban van a hazai bankokban − jelentette ki Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az újraválasztását követő első sajtóbeszélgetésen, hangsúlyozva: a magyar bankrendszer működőképessége, a hitelezés fenntartása eddig egyetlen forintjába sem került az adófizetőknek. A bankok természetesen nyitottak az egyeztetésre − Patai szavai szerint nincs olyan bankrendszer, amelyik nem növekedéspárti. A jövedelmezőség nálunk hitelvezérelt, s jelenleg épp azért kínlódik mind a bankrendszer, mind a gazdaság, mert reálértéken 35 százalékkal kisebb a hitelállomány, mint 2008-ban, márpedig hitel nélkül nincs növekedés. Minden ezt célzó programot ennek értelmében támogatni kell. A mostani jegybanki javaslatcsomag az elnök értékelése szerint nem váltja meg a világot, de jó irányban tett lépésnek minősíthető. Bár az MNB elnöke előzetesen nem kérte ki a bankárok véleményét, a Bankszövetség elnöke javára írta, hogy Matolcsy György hajlott a tanácsokra és legalább európai jegybanki vezető kollégáit tájékoztatta a növekedési hitelprogram részleteiről.

Kép: Napi grafikonok

Tőkeoldalról a bankrendszer képes segíteni a vállalkozások fejlődését, épp ezért valóban csak célzott programról lehet tárgyalni − vélekedett Gyuris Dániel, a szövetség alelnöke. A három hónapos időtáv ebből a szempontból ésszerű, ám látni kell, hogy a bankrendszer a hosszú távú növekedésösztönzésben érdekelt, ezért nem adta fel a növekedési paktumban foglalt alapelveket − értett egyet a két banki vezető. A mostani programban nyitott kérdés a hitel célzottsága, a futamideje és a volumene. Gyuris szerint miután a rendelkezésre álló idő rövid, a tervek szerint júniusban három hónapra megnyíló hitelprogramba lényegében már előkészített beruházások férnek be. Ennek fényében a bankvezetők nem zárták ki, hogy forgóeszközhitelekre, illetve uniós elő- és önrész-finanszírozásra is fel lehetne használni az MNB által a bankoknak nulla százalékos kamat mellett nyújtott forrást.

A legnagyobb vita természetesen a fix kamatfelár kérdésében bontakozott ki. Egyértelmű, hogy a kockázatok a kereskedelmi bankoknál maradnak, a bankok egyedi kockázatvállalási képessége dönti el, milyen mértékben tudnak részt venni a jegybanki programban. A pénzintézetek eddig jól kezelték a kockázatokat, a hosszú távú prudencia okán ettől nincs szándékuk eltérni − hangsúlyozta Gyuris. Általánosságban elmondható, hogy a hazai kkv-szektor átlagos kockázati kamatfelára 3,5-4 százalék között mozog. Ezt, valamint a folyósítási költségeket 2 százalékos szinten maximálni csak a legjobb minősítésű adósok esetében képzelhető el. Alternatívaként a külső garanciarendszer bevonása jöhet szóba − erre utalt Gyuris is −, ám szakértők megjegyzik, hogy a hitelprogram "teljes" garanciatámogatása uniós engedélyezést tehet szükségessé. Emellett pedig nem elegendő a jegybank által beharangozott félszázalékos garanciadíj-támogatás.

A következő egy hónap a hitelfeltételek definiálásával, az ügyfélkör pontos meghatározásával és a futamidők tisztázásával telik majd el. A Bankszövetség képviselői remélik: a jegybank partner lesz annak kommunikálásában, hogy valóban célzott támogatásról van szó, illetve abban, hogy a közösen meghatározott feltételeket együtt képviselik majd a nyilvánosság felé. Ha a ma reggeli hangulatban tudunk továbbhaladni az egyeztetéseken − mondta Gyuris Dániel −, akkor egy céljait teljesítő gazdaságélénkítő csomagot tudunk megvalósítani.