A dohánytermékek jövedéki adójának emelése, illetve a trafiktörvény borítékolhatóan átalakítja a teljes cigarettapiacot, miközben a kormány legalább két "legyet" üt egy csapásra − kérdés persze, hogy milyen áron. A jelenlegi tervezet szerinti emeléssel egy doboz cigaretta átlagára jövő őszre 850−950 forint közé emelkedik, a sodródohányé pedig 19 szálra vetítve is minimum 550 forint körül lesz, miközben a feketepiacon egy doboz cigaretta 350−450 forintért kapható. A kormány adóemelési terve így első ránézésre öngyilkos akciónak tűnik, hacsak nem a piac teljes ledarálása, illetve a semmiből, a kiskereskedelmi rendszer átalakításával (trafiktörvény) egy új teremtése a cél.

A Napi Gazdaság információi szerint a minisztérium jövőre 600 millió szál legális termék kiesésével számol, ami 5 százalék alatti fogyasztáscsökkenést jelent. A tárca nem számol a sodródohány forgalmának visszaesésével, de növekedésével sem − pedig a részletek épp e szegmens alakulásában rejlenek. A nemzetközi tapasztalatok alapján nem kizárt, hogy a feketepiac már jövőre 10 százalékosra ugrik, amivel Magyarország a cigaretta jövedékiadó-szintjével együtt a fejlett uniós tagországok mellé kerülne. Nagy jóindulattal még kezelhetőnek is lehetne nevezni a folyamatokat, ha azonban a illegális csatornák megnyílnak, rövid idő alatt duplázódhat a feketén történő értékesítés, ami a pillanatnyi dohányfogyasztási adatokkal számolva összességében 100 milliárd forint nagyságrendű jövedékiadó- és áfakiesést okozhat.

Kép: Reuters

A Napi Gazdaság számításai szerint ugyanakkor még így is teljesülhetnek a kormányzat bevétel- és fogyasztáscsökkenés oldaláról megfogalmazott tervei. Növekvő feketepiac mellett drasztikusan esik a cigarettafogyasztás, Brüsszelt pedig − sarkítva − összességében ez érdekli, a feketepiac visszaszorítása, illetve az abból származó kiesés magánügy. A dohányzásból fakadó egészségügyi kiadások fölé emelkedik a jövedékiadó-bevétel 10-11 milliárd szál legális fogyasztással számolva is, áfával együtt pedig a szaldó egyértelműen pozitív.

A piacot mindez alaposan megtépázza, a kiskereskedelmi rendszer és kapacitások átalakításával munkahelyek megszűnéséhez vezet, a magyar dohánytermesztők termékeit pedig senki sem vásárolja fel. Minden ötödik doboz cigaretta csempészáru lehet − Görögországban például ez már megtörtént.

A gyártók vélhetően erős lobbi­tevékenységbe kezdenek a nyár végén (illetve már akár most is), a Napi Gazdaság információi szerint mindenki elkészítette saját − szigorúan őrzött − kimutatásait, ezekből számok egyelőre nem szivárogtak ki. Úgy tudjuk, a piaci szereplők − bár a gyártók erősen megosztottak − egyetértenek abban, hogy a jelenlegi adóterv katasztrofális folyamatokat indíthat el. A minisztérium elképzelése − hogy egyes piaci igényeknek, illetve a "józan észnek" engedve közelíti a sodródohány adótartalmát a hagyományos termékéhez − a feketepiac növekedéséhez vezet. A sodrós termék jelenleg gyakorlatilag annyiba kerül, mint a csempészáru, ám jövőre utóbbi jelentős árelőnybe kerül. (Kérdés, hogy a szegmensben van-e még lendület, a hagyományos cigaretta 14-15 százalékos idei fogyasztáscsökkenését ugyanis a feketepiacon még nem igazolták vissza, vagyis a fogyasztók jelentős része inkább átszokott és maga sodorja a cigijét.)