A KFIB elkészítette a 2013-as költségvetés aktualizált kockázatelemzését az eddig elfogadott adómódosítások függvényében − hangzott el a KFIB és a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítvány közös sajtótájékoztatóján. Az intézet számításai szerint az adótörvények elfogadása után továbbra is 350 milliárd forint értékű magas kockázatú kiadási tétel van a 2013-as költségvetésben, miközben a szabadon felhasználható tartalék alig százmilliárd forint.

A legnagyobb tétel ebből a 180-200 milliárd forintos telekomadóper: mint az közismert, az uniós szabályok szerint a szektorra különadó csak abban az esetben vethető ki, ha az az ágazati fejlesztéseket szolgálja − ami az Orbán-kormány által 2010 végén kitalált adóról nem mondható el. A magyar szolgáltatók az adót megtámadták és jó eséllyel meg is nyerik ezt a pert az uniós bíróságon, ez pedig az eddig beszedet adók visszafizetését is jelentheti. További 75 milliárd forintos bevételi kockázatot rejt az e-útdíj jövő év közepi bevezetése, ugyanis a projekt komoly, már-már behozhatatlannak tűnő csúszásban van − hisz nincs még tendernyertes sem. Új, 150 milliárd forintos kockázatként értékeli a KFIB az általános iskolák januárra tervezett államosítását. Ugyanis a költségvetés az átveendő tanárok és alkalmazottak bérén 150 milliárd forint megtakarítást szeretne elérni, úgy, hogy eddig ezzel kapcsolatban semmilyen intézkedés nem ismert − mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, a Haza és Haladás Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke.

Főbb makromutatók alakulása 2013-ban
KFIBKormány
Háztartások fogyasztása−1,1−0,5
Beruházások2,11
Export4,76,2
Import4,74,5
GDP-növekedés−0,20,9
Fogyasztói árindex55,2
Forrás: Forrás: KFIB

A KFIB számításai szerint is 0,2 százalékos visszaesés várható a GDP-ben, a háztartások fogyasztása pedig 1,1 százalékkal csökkenhet. Az export 4,4 százalékkal bővülhet, míg a beruházások 1,4 százalékkal nőhetnek. A munkahelyteremtő programoknak is komoly kockázatai vannak, csak arra lesznek elegendőek, hogy a kormányzat által okozott foglalkoztatáscsökkenést ellensúlyozzák.

Miután az IMF−EU párossal egy éve nem jutottak előre a tárgyalások, nem lehet valószínűsíteni, hogy középtávon tető alá hoznák a megállapodást, így várhatóan nem lesz devizakötvény-kibocsátás sem. Ugyanakkor a KFIB azzal a feltételezéssel él, hogy a kormány nem nyúl az MNB-ben tartott devizabetétjéhez, magyarán: a lejáró adósság megújítását forintkötvényekből finanszírozza − mondta Romhányi Balázs, a KFIB igazgatója. Az elemzők feltételezése szerint 2013 közepéig a jegybank a növekedés ösztönzésére fokuszál, ezért addig várhatóan nem kerül sor a monetáris kondíciók szigorítására.

Oszkó Péter megállapítása szerint a 2013-as 2,7 százalékos hiánycél a kockázatok ellenére akár el is érhető, ám a kormány ennek érdekében nem azokat a lépéseket teszi meg, amelyek gazdaságilag indokolhatóak lennének, hanem amelyek politikailag jobban eladhatók. Ennek következménye, hogy a hiánycél csak számottevő növekedési és inflációs áldozattal teljesülhet.