A többi kockázati tőketársaságtól eltérően az SZTA nem a startupok között keresi a befektetési célpontjait, hanem leginkább a hagyományos iparágakra koncentrál, ezek közül is a többéves múltra visszatekintő, termelő és szolgáltató cégek jelentik a fő célpontot − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Török József üzletfejlesztési igazgató, majd hozzátette, hogy a vállalkozások közel 70 százalékánál így is fontos szerep jut az innovációnak.

Az SZTA segítségével 14 milliárd − uniós forrású − forintot lehet kihelyezni a cégekbe, ez régiónként 2-2 milliárd forintnak felel meg − a többi uniós forrástól eltérően azonban itt nem tesznek különbséget a régiók között, azaz a budapesti vállalkozások is ugyanannyi pénzt kapnak, mint bármely vidéki társuk. A tervek szerint 2015 végéig 80-100 magyar cégbe kerülhetnek az állami kiosztású forintok.

A tőkealap-kezelő eddig összesen 17 cégbe fektetett pénzt, amiből 12 szerződést még tavaly kötöttek, a maradékot pedig idén. A kihelyezett összeg eléri az 1,3 milliárd forintot, míg befektetői döntés eddig körülbelül 3,6 milliárd forintról született, az év végére pedig 4 milliárd forint fölé vinnék a kihelyezett állományt. Amennyiben a támogatott cégek területi elosztását nézzük, úgy azt láthatjuk, hogy 7 a közép-magyarországi régióban székel, 3 az Észak-Alföldön, 2-2 a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon, míg 1 cég észak-magyarországi központtal rendelkezett. Hogy nem kezdő cégekről van szó, azt jól mutatja, hogy a legfiatalabb céget is 2010-ben alapították, de a kedvezményezettek között találhatunk több, a '90-es években alapított vállalatot is.

A cégek tevékenységi köre teljesen szerteágazó, hiszen találunk egészségipari szolgáltatást, karbantartó-gyorsszolgálati tevékenységet, kulturális rendezvényszervezést végző vállalatot ugyanúgy, ahogy fémmegmunkálással, csomagolástechnikával, vagy éppen vendéglátással foglalkozót.

A kockázati tőke által igazán kedvelt IT-vel, informatikával, biotechnológiával, illetve orvostudománnyal mindössze 3 cég foglalkozik. Talán ez a legnagyobb különbség az állami és magántőke között, hiszen ez utóbbiaknál a korai fázisú befektetések közel fele a high-tech kategóriába volt sorolható a 2011-ben, azaz a legfrissebb, részletes statisztikákat tartalmazó évben.

Amennyiben a megkötött üzletek darabszámát nézzük, úgy két éve a számítógépekkel és a fogyasztói elektronikával kapcsolatos területeken működő magyarországi vállalkozások jutottak a legnagyobb eséllyel kockázati és magántőke-befektetéshez, míg a második legtöbb ügyletre − a korábbi években is igen népszerű − kommunikációs szakágazatban került sor.

A magánbefektetések területi eloszlását nézve pedig azt látjuk, hogy egyik magyarországi régió sem emelkedik ki jelentősen a többi közül, egy-egy régió átlagosan az összes forrás 15-18 százalékát tudja magához vonzani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint azonban kis előnye van a többiekkel szemben az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon székelő cégeknek, míg Nyugat-, illetve Dél-Dunántúlon némileg kevesebb projekt valósult meg.

A tőkebevonási célok között kiemelt szerepet kapott a hazai piacbővítés, illetve az ehhez szükséges kapacitásbővítés pénzügyi hátterének biztosítása − a cégek közel 80 százalékánál ez teremtett igényt a forrásbevonásra − olvasható az SZTA honlapján. A cégek több mint felénél a kínálat bővítése került a középpontba. Bár az alapkezelő elsősorban nem az exportpiacra kilépő vállalkozásokra koncentrál, a cégek negyedénél a tőkebevonás a külpiacra történő kilépést is elősegítette.

A legnagyobb kihívást az elmúlt évben az SZTA által feltőkésített vállalkozások esetében is a stabil működéshez szükséges egyéb finanszírozási források előteremtése jelentette. A tőkehelyzet megerősítése e területen egyrészt közvetlenül is tudott segíteni, másrészt, javítva a cég tőke/hitel mutatóit, növelni tudta a vállalkozás hitelképességének határait − állítja az állami cég. A portfóliócégek közel negyedének a piaci igények hirtelen megugrását, míg egy másik negyedének a piaci igények hirtelen csökkenését kellett megoldania.

Kép: Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba