A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesülettel, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével közös állásfoglalásban már 2011 októberében érvelt a plázastop törvénytervezete ellen, s az akkor megfogalmazott érvek, vélemények azóta is érvényesek − mondta tegnap Balatoniné Kiss Judit, az MBSZ főtitkára a Napi Gazdaság kereskedelmi ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó exkluzív üzleti reggelijén, az Iberostar Grand Hotel Budapest szállodában. Mint kifejtette, a kereskedelmi ingatlanfejlesztések megállítása vagy csökkentése számos ponton veszélyt hordoz a magyar gazdaság növekedésére és a hazai foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát.

A korlátozás hatására fokozódik az építőipar hanyatlása, hiszen a kereskedelmi létesítmények adják a magasépítés jelentős hányadát. A bevásárlóközpontokban közel 10 ezer kis és közepes méretű üzlet van, ezek zömét hazai kkv-k működtetik. Ezek a kkv-k képtelenek jelentős beruházási igényű ingatlanfejlesztésbe fogni és önállóan kiskereskedelmi egységeket létrehozni, ezért a plázastop számukra egyben fejlődési stopot jelentene − hangsúlyozta az MBSZ főtitkára. Az építési tilalom a kapcsolódó szolgáltatók, közte a vendéglátók számára is kedvezőtlen − tette hozzá.

A 2012. január 1-jén életbe lépett szabályozás eddigi eredménye: 108 felmentési kérelem a legkülönbözőbb területekről, köztük élelmiszer-, autóalkatrész-, vegyesbolt, ruházati áruház, illetve vendéglátó-ipari egység nyitását kérelmező. A miniszter a bírálóbizottság javaslatára 41 kérésre megadta az engedélyt, 51-re nemet mondott, 16 esetben még nem született döntés. Az engedélyezésből kiderül, a korlátozás főleg az élelmiszerüzleteket érinti, ott viszont nem csak a nemzetközi cégeknek tiltják meg a terjeszkedést, hanem a túl nagy hazaiaknak is. A bevásárlóközpontok közül idén a Mundo kapott felmentést.

Balatoniné elmondta, a 2010−2012 közötti időszak 30 milliárdos ágazati különadója egyébként is visszafogott egy sor kereskedelmi fejlesztést, a plázastop pedig akár további 2-3 évre is leállíthatja a kereskedelem fejlődését. Kiemelte: a kereskedelem önmagában is jelentős foglalkoztató, egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket 4-500 főnek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2011-ben a bevásárlóközpontok, retail parkok, factory outletek és strip mallok 58 650, míg a hipermarketek tovább 53 ezer főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 112 ezer dolgozónak biztosítottak munkahelyet. Rámutatott: az elvi engedélyek befagyasztása óriási veszteségeket okozna hazai és nemzetközi befektetőknek, elképesztő és szinte pótolhatatlan bizalomvesztéssel járna. Ugyanakkor a meglévő bevásárlóközpontok szemszögéből nézve a plázastop előnye, hogy nem gyarapodik a konkurencia, azonban mi ennél szélesebben és hosszabb távon gondolkodunk, és hisszük, hogy a piac önszabályozó lehet − szögezte le a főtitkár.

Az MBSZ főtitkára kiemelte: természetesen a kereskedelmi fejlesztéseket a plázastop mellett egyéb tényezők is blokkolják, közte a magas munkanélküliség, a csökkenő vásárlóerő, a kereskedelmi expanziók leállása, a nehéz bérbeadás és a finanszírozás hiánya.

1996−2012 között 119 bevásárlóközpont és 165 hipermarket nyitotta meg kapuit. A bevásárlóközpontok országosan kétmillió, a hipermarketek pedig közel 1,250 millió négyzetméteren létesültek. A bevásárlóközpontokban 7500 üzlet, a hipermarketek üzletsorain pedig 2600 üzlet található.

A kilátásokkal kapcsolatban elmondta, a nemzetgazdasági tárca tájékoztatása alapján egyelőre adatgyűjtés folyik, majd a benyújtott kérelmek és a kialakult hatósági gyakorlat ismeretében alkotják meg a 2015-től érvényes új szabályokat. Ezek egységes elvek szerint a környezetvédelmi, közlekedési, vidékfejlesztési és fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe véve rendezik majd a kereskedelmi egységek létesítésének szabályait. Hangsúlyozta, a beruházók számára az ország megítélésekor az egyik legfontosabb a jogbiztonság, ezért elengedhetetlenül fontos a 2015-től életbe lépő új szabályozás, mely kiszámíthatóbb, tervezhetőbb környezetet teremt. A főtitkár szerint mivel egy beruházásnál az építési engedélyt többéves előkészítés és komoly anyagi ráfordítás előzi meg, a bizonytalan, nem kiszámítható engedélyeztetés és a nehéz gazdasági helyzet hatására a beruházók más országok felé fordulhatnak.

A jogszabályok hosszú távon befolyásolják a piacot, ezért nagyon fontos lenne egy pozitív üzenetet megfogalmazni, ami viszont ebből a jogszabályból hiányzik − mondta a főtitkár. Hozzátette, az EU is vizsgálja törvényt, amelynek rendelkezései az MBSZ véleménye szerint módosulni fognak 2014 végéig. Mindazonáltal bíznak benne, hogy 2015 januárjától egy a beruházások szempontjából is kiszámítható, tervezhetőséget biztosító szabályozás lép életbe − fogalmazott.