− Egy vitatott kormányzati kezességvállalás miatt nyomoznak a péti Nitrogénművek Zrt. ügyében. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint ugyanis a Gyurcsány-kormány 2008-ban úgy nyújtott kezességet a péti üzem többmilliárdos fejlesztési hitelére, hogy a cég ingatlanvagyonát és a részvények 76 százalékát kivette, így voltaképpen fedezet nélkül vállaltak garanciát az ön cége által felvett hitelekre. Hogyan történhetett ez meg?
− Semmiképpen sem úgy, ahogyan erről most beszélnek. Az MFB Zrt.-től ugyanis még 2005-ben vettünk fel egy 85 millió eurós fejlesztési hitelt − s nem 2008-ban. Ebből két év alatt 35 milliót visszafizettünk, a beruházás pedig 2008-ra el is készült. A fennmaradó 50 milliót is rendben törlesztettük,  tehát semmilyen oka nem volt annak, hogy új beruházási hitelt vegyünk fel 2008-ban. A már meglevő hitelekre adtak kormánygaranciát, ami ellen tiltakoztunk. De végül odaadták, 301 millió forint kezességvállalási díjért. A péti nagyberuházás kapcsán a cég teljes vagyonára az MFB jelzálogbejegyzése került, és ez így van a mai napig. Jelenleg már csak 29 millió euróra (mintegy 7,8 milliárd forintra) rúg a tartozásunk, ezt egy összegben rövid időn belül visszafizetjük.

Ötvenmillió eurót hozott a kötvénykibocsátás

− A cégvagyon fedezetet biztosított volna egy esetleges fizetésképtelenségre vagy csődre is?
− Az értékbecslések szerint a Nitrogénművek biztosítási értéke 110 milliárd forint, de valójában a cég ennek a dupláját éri − arról nem is beszélve, hogy a cégcsoport az elmúlt években elért jó eredmények miatt 20 milliárd forint készpénzállománnyal is rendelkezik.

− Ebből fizetik vissza az MFB-hitelt?
− Igen, valamint abból a kötvénykibocsátásból, amelyet a múlt héten Londonban hajtottunk végre. Az ötvenmillió eurós kötvényt a BNP-Paribas-val közösen bocsátottuk ki, jó feltételek mellett.

− Az MFB-hitel  és az állami garanciavállalás ügyében az unió is vizsgálódott.
− Igen, folyt egy ilyen vizsgálat is, amelynek tárgya az, hogy az ország fejlesztésre szakosodott pénzintézete az uniós előírások figyelembevételével adott-e hitelt nekünk. A vizsgálatot egy magyar bejelentés alapján rendelték el. Idén tavasszal az EU és a magyar kormány megállapodott az ügyben. Ezt tudomásul vettük és egy összegben megfizettük a kirótt kamatkülönbséget.

− Úgy tudom, hogy munkahely-teremtési vagy beruházásösztönzési állami támogatást nem kaptak. Nem is igényeltek ilyet?
− De, mert a hatályos szabályozás szerint járt volna ilyen vissza nem térítendő támogatás nekünk is.  E szerint négymilliárd  feletti összegre lettünk volna jogosultak, de míg az idetelepülő nagy külföldi cégek ezt  rendre és szinte automatikusan megkapják, addig a teljesen magyar tulajdonban levő Nitrogénművek − amely az egyetlen hazai vegyipari  csoport − egy fillért  sem kapott. Holott megőriztük a munkahelyeket és fejlesztettük a termelést. Péten a külsős cégekkel együtt négyezer embernek adunk munkát.

Külföldön jobb az ár

− A kormányzati segítségre három évvel ezelőtt azért nagy szükségük volt, hiszen 2008−2009-ben fél évig nem folyt termelés Péten. Azóta viszont lendületbe jöttek. Tavaly egymillió tonnát gyártottak 64,7 milliárd forintos árbevétel és 4,1 milliárdos nyereség mellett. Ezek szerint egyenesben van a magyar mezőgazdaság is...
− Nem egészen, hiszen az  exportunk eléri a hatvan százalékot. A külföldi igények olyannyira megnőttek, hogy a termelésünknek akár a dupláját is el tudnánk adni. Tíz országban saját cégünkön keresztül értékesítünk − jó áron. A német exportár például tonnánként 12 ezer forinttal haladja meg a magyart. De nemcsak a német piac, hanem a lengyel is fel tudná szívni teljes éves termelésünket − emiatt is fejlesztünk folyamatosan.

− Miből fejlesztenek, hiszen a 2008-ban befejeződött nagyberuházás hiteleit is csak most fizetik vissza?
− Mivel a cég jól működik, nincs gondunk a finanszírozással. Minden bank szívesen hitelez nekünk, emellett jelentős készpénzállományon is "ülünk". Öt zöldmezős beruházást valósítottunk meg az elmúlt években és most kezdünk újakat. Jövőre újabb 10 milliárdos fejlesztést hajtunk végre, amellyel 15−40 százalékkal nő a termelés és 15 százalékkal csökken az energiafelhasználás. Szolnokon zöldmezős beruházással egy kénsavgyárat és egy új ammónium-szulfát-üzemet tervezünk. A 17 milliárdos beruházás 160 új munkahelyet jelent.

− A korábbi években gyakran panaszkodtak az olcsó kelet-európai műtrágyaimport árletörő hatására. Mi a helyzet jelenleg az orosz műtrágyával?
− Az uniós piacra ezt nem engedik be. Nem csupán a piacvédelem miatt, hanem mert az ott működő gyárak környezetvédelmi szempontból sem elfogadhatóak. Már az üzbég és a kazah termékek is megjelentek a magyar piacon, általában gyenge minőségben, nagyon alacsony áron. Így most már tíz ország gyártói versengenek a felhasználókért.

− Az oroszok olcsó gázból állítják elő a műtrágyát, önök viszont kizárólag nyugat-európai, vagyis drágább gázt használnak fel.
− Számunkra sokkal nagyobb biztonságot jelent az, hogy két nyugat-európai gáztőzsdén szerezzük be az alapanyagot. Egy időben négy céggel dolgozunk, hogy elkerüljük a kiszolgáltatott helyzetet. E vállalkozásoknak ausztriai tárolóik vannak, vagyis folyamatos a szállítás.

− Akkor a magyar stratégiai gáztároló miatt kiszabott "pótdíjat" sem fizetik.
− Dehogynem, a hatósági gázárba épített köbméterenkénti 2,06 forintot nekünk is meg kell fizetni.

− Holott nem is energiatermelésre, hanem vegyipari alapanyagként használják a gázt.
− Igen, évente  csaknem egymilliárd forintot fizetünk az államkasszába ilyen jogcímen. Számunkra ez egyfajta különadó.

Az EMFESZ kétmilliárddal maradt adós

− A gázzal kapcsolatban sokan emlékeznek arra, amikor per indult az EMFESZ Kt. ellen. Az ukrán−magyar céggel azóta sok minden történt, de miként áll ez a per?
− Az EMFESZ 2007−2008-ban egymás után kétszer emelt árat, annak ellenére, hogy tíz évre szóló szerződést kötöttünk. Az elsőt még elfogadtuk, de a másodikat már nem − így került választott bíróságra az ügy. Jogerős ítélet született a javunkra, de a megítélt összeget, mintegy 2 milliárd forintot, eddig nem kaptuk meg. Az elmúlt napokban erről is tárgyaltunk az EMFESZ vezetőivel.

− Nemcsak a gázszolgáltatóval, de a legnagyobb hazai bankkal is perben állnak. Huszonötmilliárd forintra perlik a pénzintézetet. Itt is nyerőre állnak?
− A per folyik, ítélet  viszont még nincs. Az OTP Nyrt. nehéz helyzetbe hozott minket, amikor váratlanul és indoklás nélkül felmondta a forgóeszközhitelünket. Perre mentünk, holott hazánkban a bankok ellen nehéz pert nyerni. Azóta más bankokkal üzletelünk.

− Nem gondolt arra, hogy most, amikor  jól megy a szekér, eladja a céget?
− Kis túlzással naponta jelentkezik egy-egy új "kérő". Ez nem csoda, hiszen Európában az elmúlt 35 évben nem épült új műtrágyagyár − miközben az igények és az árak folyamatosan nőnek. Egy napi 1000 tonna kapacitású új ammóniaüzem technológiai költsége egymilliárd euró körül van és megépítése öt évbe telik. A péti üzem értéke "alaphangon" is 1,5−1,7 milliárd euró, hiszen korszerű gyárról van szó. Szó sem lehet a cég eladásáról.

− Ha jól tudom, felnőtt gyermekei is a cégnél dolgoznak. Nekik akarja átadni a holdingot?
− Idősebb fiam valóban főállásban már itt van. A Bige Holding energia- és gázbeszerzéseit intézi, ez a cég működésének fontos része. A középső fiam  nemrégiben lépett be hozzánk, a legkisebbik fiam pedig még iskolába jár, ezért csak néhány év múlva csatlakozhat. Nekik akarom átadni a vegyipari cégcsoportot.

− Korábban szülőföldjén is aktív volt. Erdélyben számos vállalkozást indított − főleg a mezőgazdaságban. Visszavonulót fújt?
− Nem. Összesen 29 cégem működik − egy kivétellel nyereségesen. Most építünk 10 millió eurós beruházással egy új kenyérgyárat Sepsiszentgyörgyön, emellett öt malmunkból egyet korszerűsítünk.