Több oka is van annak, hogy az állam néhány egyszerűbb tender során maga írná a pályázatokat − mondta a Napi Gazdaságnak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Egyrészről a mostani költségvetési periódusban a pályázókra kirótt bürokratikus teher nagyban nehezítette a támogatásokhoz való hozzájutást, másrészről pedig többször szembesült azzal a hatóság, hogy egyes komolytalan pályázatíró cégek az ingyenesség látszatát keltve írtak pályázatokat cégeknek, önkormányzatoknak, költségvetési szerveknek, majd amikor uniós támogatást nyert a pályázó, a projektmenedzseri célokra szánt összeget elvitte fizetségként a pályázatíró cég − fogalmazott Csepreghy. Véleménye szerint ez a szisztéma komoly problémákat okozott, mivel amellett hogy anyagi kára keletkezett a tenderezőnek, az országnak is hátránya származott ebből, hiszen megfelelő projektmenedzsment híján sok beruházás stagnált vagy el sem indult. A helyettes államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy minden pályázatíró csalna; mint fogalmazott, "vannak a szektorban komoly cégek", amelyek nemcsak színvonalas pályázatokat írnak a megrendelőiknek, de amennyiben igénylik, a projektmenedzseri feladatokat is ellátják.

A bevezetendő rendszerről elmondta, hogy egyelőre nincs végleges döntés, annyit azonban elárult, hogy hasonló szisztémát szeretnének bevezetni, mint a NAV-nál a személyi jövedelemadó-bevallás választható lehetősége. Eszerint az egyszerűbb pályázatoknál elég lenne, ha a pályázó elektronikusan beküldené az adatait, szakmai koncepcióját és terveit, majd egy központi szerv segítené a pályázót, mindenféle pluszköltség nélkül. Csepreghy szerint ez nem okoz majd kapacitásproblémákat, hiszen a 2007−2013-as költségvetési periódus végével felszabadulhat egy olyan szaktudás, amelyre támaszkodva ki lehet építeni egy központi, a pályázókat több területen is segítő rendszert.

A korrupció mértékével kapcsolatban eltérő volt a szektor szereplőinek véleménye: Ferenczy Károly, a Brüsszel Center − Magyar Pályázati Tanácsadó Központ értékesítési igazgatója szerint természetesen előfordulhatnak nyerészkedő pályázatírók, ám ebből nem szabad általános következtetéseket levonni, így a szakember nem hiszi, hogy nagyobb lenne a nyerészkedés a pályázatíró szektorban, mint más területeken.

Pesszimistábban fogalmazott viszont Korn Beatrix, a Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint "táskás emberekre" hivatkozó, szélhámos pályázatírók mindig is lesznek, őket sosem lehet majd teljesen kiszűrni. Sok az olyan csaló a piacon, akinek se szaktudása, se referenciája nincs, ők azok, akik úgy próbálnak meg ügyfeleket szerezni, hogy a pályázat során felajánlják − általában nem létező − kapcsolataik segítségét − fogalmazott az ügyvezető, aki szerint valóban meglepően magas a kontárok aránya, ez akár a 75−80 százalékot is elérheti. Ugyanakkor őket könnyen ki lehetne szűrni, hiszen ha azt halljuk, hogy az ügyet "el lehet intézni" akkor az már gyanús. Ahogy az is, ha valaki előre kér pénzt − tette hozzá Korn. Véleménye szerint egy pályázati rendszer lehet korrupt vagy lehet transzparens és objektív is, ám erre a pályázatíróknak nincs ráhatása, a kormányzatnak viszont annál nagyobb, hiszen ők működtetik a rendszert. A pályázatíróknak a korrupt rendszer büntetés, hiszen ezáltal a kiszámíthatatlansággal is meg kell küzdeni, így a szakember elsősorban a pályázati kiírásokon változtatna. Az ideális állapot az lenne, ha az értékelési szempontok 100 százaléka objektív lenne. Ma ez nem mindig van így és az már eleve korrupcióra való felhívás, ha az értékelési szempontrendszer 30 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz szubjektív elemeket − mondta Korn.

Korrupció csak akkor van bármilyen rendszerben, ha a megfelelő döntési helyzetben lévő, állami szervezetnél dolgozók abban részt vesznek − értett egyet Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője, aki hozzátette: amennyiben jelenleg van ilyen, azt az érintett munkatársak elbocsátásával és az ilyen jellegű tevékenységek felderítésével kell az államnak kezelnie és nem azzal, hogy minél jobban bővíti a monopolizált helyzetben lévő állami szereplők körét.