A válság óta jelentős változáson ment keresztül a logisztikai ingatlanok még mindig Budapest központú piaca. Amíg például a fővárost és agglomerációját 2008-2009-ig a big-box raktárak gyors ütemű építése és bérbeadása jellemezte, a válság első éveiben mind a fejlesztések számában, mind a bérlemények iránti keresletben jelentős visszaesés következett be, s inkább a meghosszabbított vagy újratárgyalt szerződés lett több, mintsem az új bérlet. Ennek következményeként az üresedési ráta elérte a 20-22 százalékot, s ezen a szinten stabilizálódott is az elmúlt néhány évben - foglalja össze dióhéjban a logisztikai ingatlanpiac legfőbb jellemzőit Beck Tamás, a Colliers Magyarország Kft. ipari divíziójának igazgatója. Mint lapunknak kifejtette, ez a helyzet az idei évre is jellemző: nincs érezhető elmozdulás sem a fejlesztési, sem a keresleti oldalon, így az üresedési ráta az első félévben megközelítette a 23 százalékot.

A bérlők az elmúlt időben igyekeztek optimalizálni működési költségeiket, a bérbeadó cégek pedig a bérleti szerződések újratárgyalásakor - egyrészt szolgáltatásaik bővítésével, másrészt különféle kedvezményeket adva - próbáltak rugalmasak lenni. Így nem beszélhetünk általános díjcsökkenésről, inkább arról, hogy a bérleti díjak viszonylag kedvező szinten stabilizálódtak: a fővárosban és környékén átlagosan 2,9-3,8 euró között négyzetméterenként és havonta.

Vidéken elsősorban a gyártóbázisok erősödésével van némi élénkülés - mondja az igazgató, s három régiót - az északnyugat-magyarországit, az M-3-as autópálya nyomvonalát, valamint az M-5-ös menti Kecskemét környékét - emel ki. Bár szerinte ez utóbbi még nem erős logisztikai piac, mivel napjainkban nincs még komoly kínálat és kereslet. A vidéki bérleti díjak a modernebb, újabb építésű raktárbázisokban és üzemcsarnokokban átlagosan havi 3,5-4 euróra rúgnak, a korszerű, speciális minőségű üzemcsarnokokban 4-4,5, a kevesebb szolgáltatást nyújtó raktárbázisokban és csarnokokban pedig 3 euró környékén mozognak.

Amíg a fővárosban és agglomerációjában van némi mozgás, addig a legtöbb vidéki nagyvárosban továbbra is stagnál a kereslet - mondják a megkérdezett helyi ingatlanforgalmazók.

Debrecenben túlkínálatos és sokszínű a raktárpiac Tatos Tibor, a Cívis Ingatlaniroda kft. ügyvezetője szerint, aki hozzáteszi, bár eladásra is kínálnak raktáringatlanokat, a cívisvárosban a bérlés a jellemző. A havi bérleti díjak területenként és az adott raktárbázis minőségétől, a nyújtott szolgáltatásoktól függően változnak a négyzetméterenkénti 300-700 forintos sávban, az ipari parkok korszerű logisztikai központjaiban ennél magasabbak. Például az M-12 Ipari Parkban havi 4 eurós négyzetméterdíjjal kell számolni az üzemeltetési költségen kívül, míg a DELOG-ban havi 3,2-4 euró között kell fizetni négyzetméterenként, az üzemeltetési költség pedig havi 0,4-0,8 euró körül alakul négyzetméterenként.

Győrben lassan erősödik a kereslet, ám a bérlők óvatosságból az olcsóbb ingatlanokat keresik, s fontos szempont a jó megközelíthetőség - mondta lapunknak Hegedűs Sándor, a helyi Openhouse Ingatlaniroda üzletágvezetője. A kínálat bőséges, a havi díjak rezsi nélkül 1,5-4 euró/négyzetméter között mozognak. Például az Arvit Depóban 1,5-3,5, a Győri Logisztikai és Üzleti Központban 3-3,5, míg a VGP Parkban 3,8-4 euró közötti négyzetméterdíjat kell a bérlőknek havonta fizetniük. Az ipari parkok logisztikai csarnokait 3,5-4,25 euróért kínálják üzemeltetési költség nélkül.

Sopronban, mint Sághy Edit, a helyi Tér és Forma Ingatlaniroda ügyvezetője kifejtette, jelenleg nincs kereslet a raktárak iránt, így a túlkínálat a jellemző. Az átlagos havi bérleti díjak ugyanakkor nem túl magasak: a használt raktárakért 300-600 forint közötti havi díjat kell leróni négyzetméterenként, amire rájön még a rezsi költsége.

Miskolcon - Demeter Tibor, a helyi Demeter Ingatlanközpont tulajdonos-ügyvezetője tapasztalata szerint - hasonló a helyzet, mint az elmúlt esztendőben volt: továbbra sincs kereslet, pedig a bérlőre váró raktárak száma egyre nő a piacon. Ez azzal magyarázható, hogy a bérlők egy része a korábbinál olcsóbb, gyakran kisebb raktárhelyiségek felé mozdul s persze nem kevés a becsődölő bérlők száma sem. A havi bérleti díjak a gyér kereslet ellenére sem változtak érezhetően: 300-800 forint/négyzetméter között szóródnak rezsi nélkül. Ezen belül a modernebb raktárépületekben egy négyzetméterért havonta 500-600, míg a régi ipari épületekben - fekvéstől, szolgáltatástól, mérettől függően - havi 250-400 forint közötti díjat kell letenni négyzetméterenként.

Szegeden is stagnál a raktárpiac, pedig az iparterületeken is sok a bérlőre váró helyiség - tudtuk meg Bozsó Bencétől, a Limit Ingatlaniroda vezetőjétől. Különösen bő a kínálat a régi gyártelepeken kialakított létesítményekben: itt a havi bérleti díj 300-500 forint/négyzetméter között változik. A jobb helyen lévő, fűtött raktárhelyiségek havi bérleti díja a városban 500-800 forint/négyzetméter között mozog, míg a korszerű, új létesítményekben már havi 800-1000 forintot is elkérnek négyzetméterenként. A Szegedi Ipari Logisztikai Központban (SZILK), ahol számos, a tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás is igénybe vehető, 3-5 euró között mozog a bérleti díj.

Pécsett - az ingatlanok közvetítésével is foglalkozó Dél-dunántúli Igazságügyi Szakértői iroda munkatársa - Coboly István úgy látja, az ipari tevékenység szűkülésével visszaesett a kereslet. A kínálat viszont jelenleg is bőséges, ami kissé lejjebb vitte a bérleti díjakat. A város szélén 300-800 forintos négyzetméteráron lehet raktárhelyiséget bérelni, de a legkorszerűbb, újabb építésű létesítményekben 800-1000 forint közé is felmegy a  tarifa.

Logisztikai fejlesztések országszerte

A győri ipari parkban a közelmúltban adta át legújabb, Magyarországon immár ötödik telephelyét a Gebrüder Weiss Szállítmányozási és Logisztikai Kft. A mintegy 100 millió forintból megvalósult 1500 négyzetméteres, 1000 palettahellyel kialakított gyűjtőraktár a tervek szerint a régió termelőcégeinek piacra jutását segíti. A cég - amely a most átadott beruházáson kívül is már 46 ezer négyzetméternyi korszerű raktárterülettel rendelkezett a hazai logisztikai piacon - nemcsak a magyar területeken, hanem a Budapest-Pozsony-Bécs gazdasági tengely középpontjában is teljes körű "szolgáltatáscsomagot" kínál, amelybe a közúti szállítmányozás mellett a légi és a tengeri szállítások, valamint az egyedi logisztikai megoldások egyaránt beletartoznak. A hazai társaság zöldmezős és technológiai beruházásainak értéke - melyeket az ország különböző régióiban valósított meg az elmúlt több mint húsz évben - meghaladja a 6 milliárd forintot. Raktárbázisainak helyszínei között a cégközpontnak helyet adó Dunaharaszti mellett megtalálható Mosonmagyaróvár, Hajdúböszörmény, Vecsés, valamint - az idei fejlesztés eredményeként - Győr. Erre az alaphálózatra építve működteti a társaság ún. gyűjtőforgalmát, melynek keretében direkt járatokkal jutnak el a termékek az európai célországokba.

Logisztikai fejlesztés helyszíne a debreceni repülőtér is, ahol rövidesen átadnak egy 5000 négyzetméteres új, korszerű logisztikai csarnokot, amelyben 10 ezer raklapnyi árut lehet majd egyidejűleg tárolni és mozgatni. Az 550 millió forintos beruházással - amelynek költségéhez 150 millió forint vissza nem térítendő uniós forrást nyert el az üzemeltető Xanga cég az Új Széchenyi terv pályázatán - lehetőség nyílik az áruféleségek közúti, vasúti vagy légi úton való szállítására.

Szintén logisztikai célú fejlesztést tervez a kínai távközlési cég magyarországi leányvállalata, a Huawei Technologies Hungary Kft., melynek keretében egy új, közel 30 ezer négyzetméteres logisztikai központot épít fel Biatorbágyon. Ezzel párhuzamosan növelni kívánja gyártóüzemének kapacitását is, melynek eredményeként az európai piacokra gyártott összes termékét az itteni üzemcsarnokaiban állítja majd elő és az újonnan felépített logisztikai központ közvetítésével juttatja el a célországokba. Mint ismert, a budapesti központtal 2005 óta működő cég jelenleg jórészt vezeték nélküli távközlési hálózatokhoz szükséges berendezéseket gyárt magyarországi üzemeiben, Biatorbágyon és Üllőn pedig logisztikai központot (Huawei Europe Logistic Center) üzemeltet. A tervezett fejlesztés nyomán egyrészt az anyacég termékcsomagjában szereplő valamennyi (vezetékes, mobil, optikai, adatforgalmi stb.) távközlési berendezés összeszerelése megindulhat 2015-ig a magyarországi telephelyen, másrészt magyarországi európai ellátó központjának teljes szállítási és raktározási tevékenysége is Biatorbágyra kerül majd át.