Már tárgyal a kormánnyal a lakossági energetikai pályázatok nyerteseinek nyújtandó szja-kedvezményről a Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő vezette Nemzeti Megújuló Energia Platform − értesült a napi.hu. A politikus szerint a szervezet stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, elsősorban az ágazati jogszabályok előkészítése kapcsán − eddig a megújuló energiaforrásokra vonatkozó hatékonysági rendeletet, illetve a megújulóalapú áramtermeléshez kapcsolódó zöld bizonyítványok ügyét tekintették át. Glattfelder szerint a megújulók magyarországi helyzete − legalábbis a statisztika szintjén − kiváló, a kabinet által 14,65 százalékra emelt 2020-as részaránycél teljesülése véleménye szerint időarányosan jól halad. A biomassza-alapú áramtermelés szabályozása miatt azonban várhatóan átmeneti visszaesés következhet be, amit a többi zöld energiaforrás várhatóan nem lesz képes ellensúlyozni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss adatai szerint tavaly összesen 2646 gigawattóra áramot állítottak elő Magyarországon megújuló energiaforrásból. A Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter írásbeli válaszában idézett számok szerint az arra jogosult termelők 1867 gigawattóra áramot adtak el a kötelező átvételi (kát) rendszerben, túlnyomórészt megújulóbázison (a hulladékalapú termelés csupán 5 gigawattórát tett ki). A kát-kör tavalyelőtt még 4011 gigawattóra áramot jelentett, a jelenlegi ennek kevesebb mint felét teszi ki − a kis és közepes erőműegységek termelése nőtt, a nagyobb, szén-biomassza tüzelésű egységek azonban csökkentették a kát-rendszerben eladott áram mennyiségét.

A megújulóalapú áram részaránya a teljes bruttó végső villamosenergia-felhasználásban 6,3 százalék volt tavaly, a Magyar Energia Hivatal korábbi összegzése szerint 2011-ben 2689 gigawattóra áramot termeltek megújulóalapon, ami az ideivel megegyező, 6,3 százalékos részarányt jelentett, egy százalékpontos csökkenéssel 2010-hez képest. Az 1862 gigawattórás megújulóalapú értékesítés a kát-rendszeren belül minimális növekedést jelent a megelőző évi 1840 gigawattórához képest. A kát-rendszeren belül tavaly összesen 56,74 milliárd forintot fizettek ki, ebből a tényleges támogatás 28,7 milliárd forint volt a tárcavezető válasza szerint.

Noha egyelőre többszöri halasztást követően továbbra is várat magára az új, megújulóalapú áramtermelést támogató átvételi rendszer, az mindenesetre az ugyancsak platformtag Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szerint egyértelműnek látszik, hogy az itthoni megújulóalapú áramtermelés zömét adó nagyobb biomassza-termelők ideje lejár, e termelési módot a döntéshozók kifejezetten előnytelennek tartják. A 2014 utáni új uniós költségvetési ciklus biztosította pályázati támogatással azonban várhatóan felgyorsulnak az események és a jelenleginél lényegesen nagyobb ütemben bővülhet a megújulófelhasználás.

A megtermelt áram szempontjából tavaly a biogáznál 46, a szélenergiánál pedig 23 százalék volt az éves szintű növekedés, a tisztán biomassza-alapú termelés 18 százalékkal lett nagyobb, a napenergiából termelt áram mennyisége pedig közel megduplázódott 2011-hez képest a MEKH adatai szerint.

Kép: Napi grafikonok