Hamarosan kiállítja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a három mobiltelefon-társaság (a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt.) számára a nemrég meghosszabbított 900 és 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság ellenértékéről szóló számlát − értesült a Napi Gazdaság. A cégeknek ezt követően 15 napjuk lesz arra, hogy befizessék a büdzsébe a 110,9 milliárd forintos licencdíjat, de mivel a szolgáltatók korábban ennek egy töredékét már lerótták, október közepéig csak a maradék összeget kell megtéríteniük. Úgy tudjuk, ha a hatóság a frekvenciák meghosszabbítása előtt megfogalmazott bevételi elvárását nem fogadták volna el a cégek, akkor az NMHH a rendelkezésére álló frekvenciákat egy nagy csomagban, aukción értékesítette volna.

Utóbbit mindkét fél el kívánta kerülni, az NMHH azért, mert jogvitája volt a Vodafone-nal, a szolgáltató szerint ugyanis "jár" neki a 900 MHz-es frekvencia, hiszen a szaktárca korábban a Telekom és a Telenor hasonló tartalmú szerződését automatikusan meghosszabbította. A nagy aukció ezért kockázatos lett volna, a Vodafone szinte biztosan megtámadta volna az eladást, ami jókora csúszást jelentett volna a csomag értékesítésében. A távközlési cégeknek azért előnyösebb a mostani megállapodás, mert így biztosak lehetnek abban, hogy a piacon maradnak.

A megegyezés ugyanakkor így sem lehetett könnyű, a közel 111 milliárd forint az európai benchmark-adatok 68,8 milliárdos átlagánál több mint 60 százalékkal magasabb. Lapunk információi szerint az NMHH a 2008 és 2013 között lezajlott 900 és 1800 MHz-es frekvenciák európai értékesítéseinek átlagbevételei alapján számolt, nemzetközi árverési szakértőkre támaszkodva. A legalacsonyabb és a legmagasabb értékesítések benchmark-adataival kalkulálva is "csak" 93,7 milliárdot kellett volna fizetniük a cégeknek a frekvenciákért. Vásárlóerő-paritás alapján számolva az uniós átlagérték 26,2 milliárd forint, a minimum- és maximum-benchmark átlagával számított érték pedig 25,6 milliárd forint lett volna a 7,5 éves hosszabbításért. A cégek mindezeket meghaladó összeget fizettek a frekvenciáért licencdíj címen, ami mellé − a következő években, eltérő ütemezésben − frekvenciadíjat (úgynevezett sávdíjat) is térítenek majd a hatóságnak.

Az NMHH közben dolgozik a még rendelkezésre álló (a jelenleg még mobil távközlésre egyáltalán nem használt és a digitális átállást követően felszabaduló 800 MHz-es, illetve a kapcsolódó 2600 MHz-es, illetve a már használt sávok esetén a még rendelkezésre álló maradék 900, 1800−2100, MHz-es) frekvenciák hasznosításán. Ezeket egy eljárásban lenne célszerű áruba bocsátani, információink szerint a részletekről egyelőre nem született döntés. Az eljárás azonban még az idén elindul (a hatóságot erre európai uniós jogszabály kötelezi), befejeződni azonban nem fog, mert a korábbiakkal ellentétben − a jogszabály-módosítások miatt és az európai uniós gyakorlatnak megfelelően − már az árverés tervezetét is véleményeztetni kell a szolgáltatókkal, és csak ezt követően kezdődhet a licit. Szakértők szerint optimális esetben − és ha elindul a verseny − 100 milliárd forint is befolyhat a büdzsébe, ráadásul elméletileg újabb, akár külföldi szereplő is megjelenhet a magyar piacon.