Az adócsomagba a koherenciazavarok mellett egy-két érdekes módosítás is bekerült a zárószavazás előtt. Ezek egyike a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is a helyiadó-törvény hatálya alá vonná. A jegybankot ugyan nem érintené a legnagyobb teher, a helyi iparűzési adó, ám a többit nem úszná meg. Így építményadót kell fizetnie a kerületnek a hasznos négyzetméter alapján (emellett a belvárosban idegenforgalmi adót is szednek, de az aligha vonatkozik a jegybankra). Azt könnyű belátni, hogy az egyébként sem a kerület, hanem a főváros által beszedett iparűzési adót miért nem kell fizetnie az MNB-nek: azt ugyanis a korrigált árbevétel után kell fizetni, aminek a nemzeti bank esetében nincs értelme.

A helyi adózásban számos érdekes elem is felvetődött, de egyikük sem került be a jóváhagyott szövegbe. Az eredeti tervek egy települési adó bevezetéséről szóltak, ami az önkormányzatoknak adott volna szabad kezet speciális adók kivetésére, ám a kormány végül mégsem akart a helyhatóságok fantáziájára hagyatkozni. Többek között Rogán Antal V. kerületi polgármester vetette fel a közösségi közlekedési adó ötletét, az attól remélt mintegy százmilliárd forintból a közösségi közlekedés kapott volna támogatást. Végül nem ment át a kormányon még a szerényebb bevétellel apelláló verzió sem.

A termőföld is adómentes maradhat. Egy ötlet szerint a termőföld is teleknek minősült volna, így az önkormányzatok adót szedhettek volna, ám lapunk számítása szerint ez nagyjából el is vitte volna a leosztott földalapú támogatást. A javaslatot olyan gyorsan tüntették el, mint ahogy megjelent.