− Az elmúlt év végén sokakat meglepett, hogy a bankok kerültek a célpontba: a GVH kartellmegállapodást gyanított a forintkiváltó hitelek kamatainak ügyében. Azóta viszont teljes a csend. Mi ennek az oka?

− Az ügy vizsgálati szakaszban van, ez időben nem lehet kijelenteni, valóban kartelleztek-e a bankok a végtörlesztés kapcsán. Nagyon vékony mezsgye különbözteti ugyanis meg a szakmai szervezeteken belüli egyeztetést a kartellmegállapodástól. Több komoly jelzést kaptunk arra nézve, hogy ez utóbbiról lehet szó, de a vizsgálat, az adatok értékelése és gyűjtése még folyik. Ennek eredménye − akár megszüntetés, akár bírságolás − nyilvános lesz. Türelmet kérünk ez ügyben.

− Nem éreztek politikai nyomást, hogy a devizahitelek kiváltására szolgáló hiteleket kínáló bankokat elmeszeljék, és presszió alá helyezzék így az érintetteket?

− Egyértelműen "nem" a válasz.

− Nem akarok a kákán is csomót keresni, de úgy tűnik, a pénzügyi szektorral eddig kesztyűs kézzel bántak..

− Ezt nem mondanám. Kétségtelen, hogy 2009-ben és 2010-ben több, pénzintézetek elleni eljárás is lezárult, amelyek részben a fogyasztók megtévesztésével, részben pedig az egyoldalú szerződésmódosításokkal voltak kapcsolatosak. Az elmúlt évben ilyen ügyek nem merültek fel, amit összességében pozitívan értékelek, hiszen ebből arra lehet következtetni, hogy a korábbi beavatkozások eredményesek voltak. A lakás-takarékpénztárakkal kapcsolatos, tavaly befejeződött ágazati vizsgálat során diszfunkcionális működésre utaló jeleket találtunk. A befizetők ugyanis, bár alacsony kamatot kapnak, az állami támogatás miatt összességében kedvezőbb hozamhoz jutnak, mint ha más pénzintézetnél helyeznék el a betéteiket. Másrészről viszont a lakás-takarékpénztárak alacsony kamat mellett jutnak forráshoz, s ha azt a piacon kihelyezik, kifejezetten kedvező hozamot érhetnek el. Felvetettük a jogszabály-módosítás indokoltságát, de eddig nem kaptunk pozitív választ.

Nagyobb támogatás, kisebb büdzsé

− A GVH idén a tavalyinál egymilliárd forinttal nagyobb éves büdzsével gazdálkodhat. A megszorítások idején hogyan tudták ezt elérni?

− Ez csak a látszat. Idén valóban 2,3 milliárd forint működési támogatáshoz jutunk a központi költségvetésből, ami egymilliárddal haladja meg a tavalyit, a bírságokból befolyó összegből viszont már nem kapunk vissza semmit. Összességében tehát a tavalyinál valamivel kisebb összegből gazdálkodhatunk idén.

− Ha jól tudom, tavaly a kiszabott bírságok összege a korábbi évekkel összevetve nagyon csekély volt.

− Valóban, 2010-ben összesen tízmilliárdos bírságot szabott ki a GVH, míg tavaly csak egymilliárd forint körüli összeget. Nagy bírságokat általában kartellügyekben szabunk ki, ezek elintézése minimum másfél-két év. 2009 végén és 2010-ben kevés és kisebb súlyú kartellügy indult, ezért tavaly kevesebb zárult le. Jelenleg 14-15 kartellügyben vizsgálódunk, ami azt jelenti, hogy idén jelentősebb bírságok kiszabása valószínű.

− Visszaesett a panaszok és bejelentések száma is tavaly?

− Nem. Összesen kétezer fogyasztói jelzést vizsgáltunk, ennek 10 százaléka bejelentés, 90 százaléka panasz volt. Ez nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. Tavaly több százan fordultak hozzánk az úgynevezett ingatlandepo-ügyben (ez egy ingatlanos honlapokkal kapcsolatos vizsgálat volt − a szerk.), ez nem is csoda, hiszen sokakat érintett a probléma. Most esett meg először, hogy a versenyhivatal közérdekű keresettel élt és bírósághoz fordul érdekükben.

Gyorsulhatnak az eljárások

− A külső szemlélő számára mégis úgy tűnik, hogy csökkent a versenyhivatal aktivitása. A közelmúltban néhány eset, így a vasúti teherszállítással kapcsolatos kartellgyanú is, arra utalt, hogy felmelegítenek néhány ügyet. Ez minek tulajdonítható?

− A számok nem azt mutatják, hogy csökkent volna az aktivitásunk, bár tavaly tényleg kevesebb bírságot róttunk ki. Tény viszont, hogy néhány, évekkel ezelőtt indult ügyben vagyunk kénytelek most is vizsgálódni. Ilyen az említett vasúti teherszállítási kartellügy, de említhetném a cukorkartellt, az autófényezőket vagy az úgynevezett Samsung-ügyet is. Ezek évekkel ezelőtt indultak, és már nagyon időszerű a lezárásuk. Különböző okok miatt ez sajnos nem történt meg.

− Az elhúzódó engedélyeztetési vizsgálatokat a fúziós ügyekben is emlegetik. Miként lehetne ezeket felgyorsítani?

− A vállalatfelvásárlási, -egyesülési ügyek gyors elbírálása elemi érdekük a piaci szereplőknek. Ráadásul ezek gyakran több országot is érintenek, ezért tényleg nagyon nem mindegy, hány nap alatt hozunk döntést. Általánosságban elmondható, hogy Brüsszelben és a legtöbb uniós államban jóval gyorsabb az ilyen ügyek elbírálása. Mi e téren negatív rekorderek vagyunk, megesik, hogy 80-90 napba is beletelik egy egyfázisú egyszerű engedélyezés. Februártól új eljárási módra térünk át, lehetőség lesz az előzetes egyeztetésre is, így felgyorsulhat az ügyek elbírálása.

− Az ön elődje a GVH-t egyfajta szuperhatósággá szerette volna átalakítani, mégpedig úgy hogy egyesíti benne a fogyasztóvédelmet, a pénzügyi és mezőgazdasági felügyeletet is. Ez végül nem sikerült, ami azt jelenti, hogy együtt kell dolgozniuk egy sor másik felügyelettel. Nem okoz ez konfliktust? Az átfedések vagy a lyukak jelentenek nagyobb gondot?

− Nem jelent gondot az, hogy a fogyasztóvédelemben több szervezet dolgozik, erre más országokban is van példa, mint ahogy arra is, hogy a fogyasztóvédelem és a versenyfelügyelet egy hivatal hatáskörébe tartozik. Összesen 125 fő a hivatal lehetséges létszáma, ebbe beletartoznak azok is, akik nem vizsgálói munkát végeznek. Nem látom a realitását egy ilyen szervezet kialakításának. Számunkra nem a lyukak, sokkal inkább az átfedések jelentik a gondot. Néhány esetben gondot okozhat a megfelelő hatáskörrel rendelkező szerv megtalálása.

− Önök mire helyezik a hangsúlyt? Mire vadásznak?

− Továbbra is kiemelt súllyal kezeljük a kartellügyeket, e téren fejlesztettük erőforrásainkat is. A fogyasztóvédelem területén a fókuszban változatlanul az idős, kiszolgáltatott embereket érintő ügyek vannak, de kiemelten figyelünk a fogyasztói csoportokra és a gyógyhatásúnak hirdetett termékekre is. Az elmúlt év végén kezdtük el vizsgálni a "magyar termék" feliratot viselő árukat is.

− Hogyan tudják ezeket vizsgálni és a felirattal visszaélőket büntetni, mikor még ma is vitatott, hogy mit takarjon ez a kifejezés?

− Az igaz, hogy egyértelmű törvényi szabályozás még nincs, de a jelenleg hatályos szabályok alapján is módunkban van fellépni. Abból indulunk ki, hogy mit tekint az átlag fogyasztó magyarnak. A megalkotandó szabályozás várhatóan a piaci szereplőknek és nekünk is segít az ilyen ügyek elbírálásában.

Vegyesek a mentességi tapasztalatok

− Sokat vártak attól az előírástól is, amely mentességet biztosít annak, aki terhelő vallomást tesz kartellügyben, s ily módon lehetőséget nyújt a hatóságnak az összebeszélés leleplezésére. Beváltotta-e ez a reményeket?

− Felemás tapasztalataink vannak. Az úgynevezett engedékenységi eljárás ugyanis csak a versenyhivatali büntetés alól mentesíti a segítőt, a rendőrségi vizsgálat, majd ezt követően a polgári vagy büntetőper alól nem. Sőt, egy esetleges kártérítési perben is gyengébb a pozíciójuk. Több jogág rendelkezéseit kellene tehát összehangolni ahhoz, hogy a rendszer hatékonyabban működjön.

E téren tettünk kezdeményezéseket.

− A GVH munkáját a legfejlettebb országokat tömörítő OECD is elismeri. Mit tudnak önök nyújtani ennek a szervezetnek?

− Az OECD-vel kötött megállapodás alapján a Versenykultúra Központ keretei között működő Regionális Oktatási Központ segíti a volt szovjet és a balkáni államok szakembereinek versenyjogi képzését, a versenyjogi szabályok implementálását. A fórum lehetőséget biztosít tapasztalatcserére is. Ez a hivatal munkájának elismerését is jelenti, ezért erre nagyon büszkék vagyunk. Ilyen központ rajtunk kívül csak Dél-Koreában működik.

− A magyar állampolgároknak mit tud ígérni az idei évre?

− Gyorsabb és hatékonyabb munkát és felhasználóbarát tájékoztatást. Az év végéig megújítjuk a honlapunkat és web2-s alkalmazásokat is bevezetünk. Szeretnénk, ha azt éreznék a hozzánk fordulók, hogy a hivatal végső soron az ő érdekükben tevékenykedik.