Az elemzői várakozásokkal összhangban ismét 20 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (MT) tegnapi kamatmeghatározó ülésén. Ezzel 3,4 százalékra, újabb történelmi mélységbe ereszkedett a kéthetes jegybanki kötvények után fizetett kamat. A döntés indoklásában a tanács ugyanazokat az érveket hozta fel, mint az előző hónapban: sem a reálgazdaság irányából nem érzékelhető inflációs nyomás, sem pedig a külső gazdasági környezet egyelőre nem indokolja a monetáris lazítás felfüggesztését.

Az MT szerint a magyar gazdaság alapvető folyamataiból − így a gyenge belső keresletből − dezinflációs hatás érződik, mivel a gazdasági kibocsátás továbbra is elmarad potenciális szintjétől, miközben a munkanélküliség meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintet. A tanács tagjai az élénkülő külső konjunktúra mellett a gyenge belső keresleti környezet fennmaradására számítanak, amelynek következtében az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat. Mindezek miatt a jegybankárok látnak még lehetőséget további monetáris lazítása, sőt − mint a döntést indokló közlemény fogalmazott − további óvatos kamatcsökkentésekre is sor kerülhet.

Az óvatosság ugyanakkor indokolt, és ez is kiolvasható volt a közleményből: például hogy a történelmi léptékben is alacsony fogyasztói árindex alakulásában nemcsak a gyenge belső konjunkturális, hanem átmeneti hatások is megjelennek. Piaci várakozások szerint a magyar alapkamat az év végéig 3 százalékra, kedvező külső körülmények fennmaradása esetén akár ez alá is ereszkedhet. Ennek reálgazdasági hatásáról viszont megoszlanak a vélemények, bár azt senki nem mondja, hogy az alacsonyabb kamatnak negatív hatása lenne. A közgazdászok többsége szerint jegybanki eszközökkel a jelenlegi magyar pénzügyi környezetben nem lehet hatásosan élénkíteni a hitelpiacot, azt a hitelprogram hatásosabban végzi. A probléma, hogy a legtöbb gazdasági szereplő − az állam mellett a lakosság és a vállalatok is − egyszerre van adósságleépítésben, ezért a hitelpiaci kondíciók kedvezőbbé válása csak kissé segít a hitelkereslet élénkítésében.

Az adósságcsökkentés sebességére viszont van hatása a jegybanki eszköznek, hiszen az államadósság után fizetett − az elmúlt évben meredeken ereszkedő − kamatok több száz milliárd forint könnyebbséget jelenthetnek a költségvetésnek. Ráadásul a jegybanki eredményre is érezhető hatása lesz a kisebb alapkamatnak, hiszen a 2000 milliárd forint kerettel működtetett növekedési hitelprogramon − amelynek keretében az MNB nulla százalékon nyújt forrást a kereskedelmi bankoknak − elszenvedett veszteség így mérséklődik. Egyes vélemények szerint az MNB − saját üzletpolitikája miatt − most jobban érdekelt az alacsony kamatokban, mint korábban, emiatt is fennáll a túlvágás veszélye. A döntést követő átmeneti és minimális forintgyengülés e félelemnek szólt, de ameddig a jegybank óvatos marad, kisebb a túllövés kockázata.

Szerző: Gerőcs Tamás