Az Alkotmánybíróság (Ab) az elsősorban az írott sajtó szabályozásának előírásait kifogásoló indítványokat bírálta el tegnap közzétett határozatában. Az Smtv. az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét − állapította meg az MTI szerint az Ab. A hatósági tartalomfelügyelet lehetősége az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg. Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Ab a törvénynek az írott sajtóra kiterjedő részét semmisíti meg, 2012. május 31-i időponttal.

Megsemmisítették az Smtv.-nek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött, mert ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapítottak meg az információforrás felfedésére kötelezéssel − ez csak bírói kontroll mellett alkotmányos és csak akkor, amikor a hatóság a szükséges információkhoz másképp nem juthat hozzá. A médiatartalom-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó Mttv.-beli szabályozás hiányosságaival kapcsolatban az Ab ugyancsak mulasztást állapított meg, mert ezek miatt a médiahatóság olyan védett információkat is megszerezhet (például ügyvédi titkokat), amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az Ab az alkotmányellenes mulasztások orvoslására szólította fel a törvényhozót.

A testület emellett megsemmisítette az Mttv. 175. paragrafusát, amely önálló "adatszolgáltatási eljárás" lehetőségét intézményesítette a médiahatóság számára, a média- és hírközlési biztos intézményével kapcsolatban pedig megállapította, hogy az érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül, intézményének létrehozása a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza. Tekintettel arra, hogy a biztos egyéb, például hírközlési ügyekben is eljárhat, a rá vonatkozó szabályozást 2012. május 31-ével semmisítették meg, így megfelelő idő áll rendelkezésre a jogintézmény esetleges újraszabályozására.