Az 1991-ben a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat jogutódjaként 1,6 milliárd forint törzstőkével megalakult társaság már 1993-tól szerette volna kiaknázni a térség 1 millió tonnára becsült, ráadásul viszonylag olcsón kitermelhető bauxitkincsét. A döntést nemcsak az motiválta, hogy időközben tovább nőtt a timföldgyártás alapanyaga iránti kereslet, hanem az is, hogy a Keszthelyi-öböl és a Hévízi-tó vízvédelme miatt a nyirádi bányát be kellett zárni. Ugyanakkor 1994-ben - tiltakozva a bányanyitás ellen - a szári és a szárligeti önkormányzat saját természetvédelmi területet jelölt ki. A helyhatósági döntéseket a megyei közigazgatási hivatal azért támadta meg, mert a két önkormányzat - közigazgatási területén túlra - egy kilométeres körzetre vonatkozóan hozott határozatokat. Az ügyben 1997-ben állást foglalt az Alkotmánybíróság is, és az új, akkor már hatályos természetvédelmi törvényre hivatkozva jogsértőnek találta a megyei közigazgatási hivatal határozatát. A bányanyitás iránti kérelmet a helyi körjegyző, valamint a lakossági tiltakozás hatására a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség is elutasította. A cég ezt követően fellebbezett, majd közigazgatási pert kezdeményezett. A közel nyolc éve húzódó ügyben a végleges nemet néhány nappal ezelőtt a Legfelsőbb Bíróság mondta ki. A Legfelsőbb Bíróság döntése nem azt jelenti, hogy a jövőben egyáltalán nem lehet bányát nyitni Száriban - mondta a NAPI Gazdaságnak Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Rt. elnöke. Tolnay hozzátette: a Mal csupán 42 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ben, így a bíróság döntését a tulajdonosok csak közösen tudják érvényesíteni. (A társaságban a Mal mellett 24 százalékos részesedése van a bánya menedzsmentjének, 10 százalék a dolgozóké, 24 százalék a Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft.-é.) Arra a kérdésünkre, hogy a jogerős ítélet mekkora anyagi veszteséget okoz, Tolnay tájékoztatásul közölte: a bányavállalat a különféle kutatásokra, előkészítésre 600 millió forintot költött, a veszteség ezért legalább ekkora összegű lehet. H. Z.-K. Zs.