Jegyzet

Mégse közvetlenül a kormányt szidja a magyar polgár.

Az ötlet ezer sebből vérzik - és épp itt a vérnél meg is állhatunk. A Nemzetgazdasági Minisztérium az előterjesztést azzal indokolja, hogy a közúti balesetek okán keletkezett költségek a Közlekedéstudományi Intézet egy tanulmánya szerint 2006-ban 665 milliárd forintot tettek ki. Ennek csak töredékét, mintegy 4 milliárd forintot fizettek csak a biztosítók az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) - nehogy már ez igazságos legyen!

Lépjünk túl azon a tényen, hogy a biztosítók által fizetett OEP-díj azért átalány, mert a biztosítók évek óta hiába kérik, hogy álljon át a pénztár a tételes elszámolásra (nem tud, vagy nem akar, mert sokkal kisebb lenne a fizetendő összeg) és foglalkozzunk csak azzal, hogy a kétségbeesve pluszpénzeket kutató kormány mit is üzen ezzel a lépéssel. Azt, hogy a baleseti kezelésre nem vonatkozik a társadalombiztosítás!

A traumatológiákon ugyanis - mondjuk a csontritkulásos töréseket leszámítva - csupa olyan embert kezelnek, akiknek a sérülése nincs összefüggésben a normális emberi életpályával. Mindegyikük esetében meg lehet találni azt a felelőst, akinek köszönhetően szükségessé válik a baleseti sebészeti kezelés. Persze, jöhet az indoklás, hogy a gépjármű veszélyes üzem, de aki próbált már télen átmenni néhány fővárosi közterület jegén, az bizonyosan azt mondja, hogy ott sokkal nagyobb az esély egy bokaficamra, mint a zebrán.

Arról mintha elfeledkezne az előterjesztő, hogy a közúti balesetben megsérülők is fizetik a társadalombiztosítási járulékot, ergo a 665 milliárdos (hogyan számolták ki?) költség fedezésére elvben van fedezet. Vannak olyan tételek, amelyek esetében indokoltnak látszik, hogy nem kellene az egészségbiztosítónak állnia a költségeket, de például az extrém sportokból eredő balesetek OEP-térítéséért - amely a korábbi években kikerült a körből - a világ legmagasabb pontján jár Erőss Zsolték meglehet, sikerrel lobbiznak majd - ami még furcsább helyzetet teremtene.

Gondolkodjunk tovább. Teljességgel érthetetlen, miért a kgfb-biztosítások terhére akarja a kormányzat bevetni ezt az adót. Miért egy autós fizesse meg Gáspár Győzike lányának sajnálatos csigolya-reparációját, aminek oka az volt, hogy a kéthetes jogosítvánnyal rendelkező hölgy teljesen egyedül kisodródott egy kanyarban? (Ráadásul a hírek szerint be sem volt kötve.) A közúti károkhoz nem kell második, vétkes személy - saját magunk is falhoz mehetünk. Adódna a megoldás, hogy akkor a casco-díjakra is dobjuk rá az adót - igen ám, de a casco nem kötelező, hanem választható biztosítás. Így még jobban sérülne az esélyegyenlőség elve.

A korábbi hírek szerint a kormány a biztosítókra bízná, hogy a több kárt okozók fizessék az extra terhet. Ha eltekintünk a fenti bekezdésekben taglaltaktól, vagyis, hogy a sajátkáras eset jóval több van, még mindig ott a kérdés, hogyan is tegyük ezt meg? Van ugyan bonus/malus rendszer, amelynél a károkozót többletdíj sújtja, ám a kárt a rendszerben nem pusztán a személyi, hanem az anyagi kár is jelenti. Vagyis, ha valaki megnyomja a szomszéd kocsiját, aminek behorpad a lökhárítója, az ugyanúgy 2 egységgel repül vissza a listán és a kormány tervei szerint fizeti a személyi sérülések miatt rendkívüli mértékben megugró extra díjat.

Megoldás lehet például, ha kétfajta bonus/malus rendszer lenne, ám ilyet még a világ nem látott. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy kevesebb mint egy hónap múlva a biztosítóknak meg kell hirdetniük jövő évi kgfb-díjaikat. Tavaly a PSZÁF-rendelkezése is alaposan bekavart a díjképzésbe, ez a mostani döntés ugyanakkor teljesen ellehetetlenítheti a díjhirdetést, hiszen itt rendkívül komoly árazási és informatikai fejlesztésekről van szó.

És akkor álljanak itt a költségek. A kormány 27 milliárd forintot tervez ezen a címen beszedni, ha leszámítjuk azt a 4 milliárdot, amit a biztosítók fizetnek marad 23 milliárd. Ez a nagyjából 4 millió gépjárműre számolva gépkocsinként 5700 forintos díjat jelent. Az átlagdíj ma 18 ezer forint körül mozog. Tessék számolni.

A biztosítók 2010-ben összesen 118 milliárd forint díjbevételt realizáltak a kgfb-biztosításokon, szakemberek szerint az idén 100 milliárd alatt marad majd a bevétel. Ehhez tessék mérni a baleseti adó mértékét. Adót kivetni csak az állam tud, így, ha tényleg valósággá válik ez a képtelen ötlet, a kormány a biztosítókra kell, hogy kivesse az adót. Az ugyanis törvényileg lehetetlen, hogy a biztosítók legyenek egy adó beszedői - bár nálunk már minden megtörténhet. Azaz - ismerve a "csak a bevétel számít" kormányzati elvet például a bankadó kivetését megelőző tárgyalásokról - a biztosítók kgfb-bevételeik negyedét előbb majd befizetik a költségvetésbe és majd megpróbálják - egymással közben versenyezve a díjakban -, az ügyfelektől beszedni.

Képtelenség.

Aki ilyet gondol, annak - ha már a rendelőintézetben jár - nem csak a traumatológián kellene látogatást tennie.