Rendkívüli, ma még a piaci szereplők számára is megjósolhatatlan változások kezdődnek 2012. december 21-től, amikortól az Európai Bíróság 2011. március 1-jei döntése értelmében a biztosítók már nem szerepeltethetnek nemek szerinti megkülönböztetést a biztosítási díjakban, illetve szolgáltatásokban.

Komoly fejlesztéseket követel az Unisex-tarifa

Az unisex-tarifák bevezetése jelentős fejlesztési többletköltséget jelent majd. Az induló átmeneti periódust követően − amíg a meglevő termékek még értékesíthetők − a legtöbb terméket át kell majd árazniuk a biztosítóknak, ami Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese szerint komoly kapacitásokat köt majd le termékfejlesztési, aktuárius és it területeken. Addicionális költségként jelentkezik majd Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója szerint, hogy újra kell gondolni a nyomtatványokat, s minden ügyféltájékoztatót módosítani kell. Bár a szakember szerint a kockázatelbírálás lehetősége az életbiztosításoknál megmarad, a biztosítók egyelőre nem nagyon látják, milyen egyéb paraméterek lehetnek azok, amelyek alapján úgy tudják felmérni az adott ügyfél kockázatát, hogy nem sértik a Gender-direktívát. E tekintetben például felmerültek olyan ötletek, hogy esetleg tesztoszteronszintet lehet nézni, és az alapján súlyozni a kockázatot − élettani szakértők szerint ez a megoldás például helyénvaló lenne.


A bevezetés a kontraszelekciós hatás miatt áremeléshez fog vezetni − vélekedik Kozek András, az Allianz élet- és nyugdíjbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese. Az egyértelműnek látszik, hogy a kockázati életbiztosításoknál a statisztikailag igazoltan magasabb átlagéletkort elérő, így értelemszerűen kisebb haláleseti kockázatot jelentő nők számára a korábban alkalmazott előnyös tarifák megszűnnek. A megtakarítással kombinált, vegyes termékeknél is ez történik, de itt az összesített hatás kevésbé erős − mondja a szakember. A kockázati életbiztosítások esetében egy 40 éves biztosított esetében, 10 éves tartammal számolva ma egy férfi akár 80 százalékkal magasabb díjat fizethet, mint egy hasonló korú nő. A járulékszolgáltatásoknál fordított hatás érvényesül majd: a prognosztizált korábbi halál okán magasabb térítést kapó férfiaknak ugyanazért a járadékösszegért magasabb díjat kell majd fizetniük, míg a hölgyek korábban magasabb díja csökkenhet.

 

A változás azért nem lesz forradalmi, 2012. december 22-én, szombaton nem ugrik majd hirtelen a díj − vélekedik Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese. Szerinte a megkülönböztetés tilalmát kimondó, úgynevezett Gender direktíva hazai életbelépése után az átlagdíj elmozdulását a termékportfólió összetétele befolyásolhatja. Ez társaságonként számottevően eltérő eredményeket hozhat − aligha véletlen, hogy a biztosítók zöme jelenleg elemzi a saját portfóliók alakulását. A szakember szerint ugyanakkor paradox módon a Gender direktíva hatása a nők számára lesz kedvezőtlen Magyarországon. Ennek magyarázata az, hogy a járadékbiztosítási üzletág gyakorlatilag még nem létezik hazánkban.

 

 

Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az átárazásnál arra kell a legjobban figyelni, nehogy auto-antiszelekciós hatás érvényesüljön, amikor az alacsonyabb kockázatú ügyfeleknek a kockázatuknál magasabb díj miatt nem éri meg biztosítást kötni, ezzel a magasabb kockázatú ügyfelek száma fog nőni. Ez ugyanis a biztosítási díjak további növekedését, egyes szereplők kivonulását eredményezheti. A döntés e tekintetben tehát egyértelműen a kínálat és a verseny csökkenésének irányába hat.