Egy raktárban a targoncás kidöntött egy tartóoszlopot, amely több állványsor ledőlését eredményezte, sok áru megsemmisült, illetve nem lehetett forgalomba hozni. A raktárat üzemeltető cég 1 milliárd 210 millió forint kárának megtérítését kérte a biztosítótól, amely azt megtagadta. Így per lett a károsodásból, az elsőfokú bíróság megállapította a biztosító helytállási kötelezettségét, amit a másodfokú bíróság elutasított. A Kúrián kért felülvizsgálaton is a biztosító nyert. A károsult cég ezt kövezően jogegységi határozatot kért a Kúriától, mivel több korábbi kúriai határozat ellentmondott a rá érvényes határozatnak. A jogegységi tanács megállapította a biztosító helytállási kötelezettségét.
Szerző(k): Németh GézaMagyarországon a társasházi, lakótelepi lakások esetében a legtöbb garázs osztatlan közös tulajdonba tartozik, eladás esetén viszont bármelyik albetétes élhet elővásárlási jogával akár utólag (jelenleg 3 éven belül) is. A cikkünkben bemutatott eset viszont állatorvosi lova annak, hogyan húzódhat évekig a magyar bíróságokon egy ilyen ügy úgy, hogy a bírói gyakorlat teljesen inkonzekvens, ráadásul eljárási hibáktól hemzsegnek a perek és maguk az ingatlanjogászok sem állnak a helyzet magaslatán. Nem meglepő, hiszen maga a jogalkotó kavarta fel úgy az állóvizet, hogy a zavarosban pénzéhes ügyvédek és befektetők halásznak.
Szerző(k): Szabó DánielA tulajdonos háza leégett, de a biztosító nem fizetett. A tulajdonos beperelte a biztosítót, a bíróság szakértőket rendelt ki, akik közül az egyiket a tulajdonos, számára előnyös szakvélemény adására kívánt rávenni. Amikor a szakértő ezt elmondta a bíróság előtt, a tulajdonos személyiségi jogi pert akasztott a nyakába.
Szerző(k): Németh GézaNagyszámú elővásárlásra jogosult esetén az eladó nem köteles őket a tervezett eladásról tájékoztatni. A Kúria nemrégiben arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy elővásárlásra jogosult más forrásból értesül a tulajdonostársa eladási szándékról, illetve az eladásról, megfelelő időn belül – a teljesítőképességének igazolása mellett – gyakorolhatja az elővásárlási jogát. Ha az eladó ennek ellenére nem ismeri el a közte és az elővásárlásra jogosult között létrejövő adásvételi szerződés létrejöttét, és azt nem teljesíti, az ugyanúgy az elővásárlási jog megsértésének tekintendő, mint más körülmények között a közlési kötelezettség megsértése.
Szerző(k): Németh GézaJogellenes, lakosságot érintő díjemelések miatt kilenc budapesti önkormányzattal szemben indított eljárást a Fővárosi Kormányhivatal a szerdai közleménye szerint.
Szerző(k): Szepesi AnitaHogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed ki az egyéb (azaz termőföldnek nem minősülő) ingatlanokra. A gyakorlati problémát Faragó János, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (PwC Legal) munkatársa ismerteti az iroda honlapján, részletesen.
Szerző(k): EconomxAz ingatlan-nyilvántartás örök dilemmája, hogy melyik felet részesítse védelemben a jogalkotó. Azt, akinek polgári jogi szempontból ténylegesen valamilyen joga áll fenn az ingatlanon (ő a polgári jogi jogosult), vagy azt, aki az ingatlan-nyilvántartás esetlegesen megalapozatlan adataiban bízva (a megalapozatlanságról nem tudva) jóhiszeműen és ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanon (ő a jóhiszemű jogszerző).
Szerző(k): EconomxA gyakorlatban esetenként előfordul, hogy miután az eladó és a vevő megállapodtak az ingatlan-adásvétel feltételeiről, az eladó kap egy jobb ajánlatot egy másik vevőtől. Az eladók szempontjából ilyenkor sok esetben célszerűnek tűnhet a második vevőnek eladni az ingatlant. Azonban mi történik akkor, ha már létrejött a szerződés az első vevővel, és az eladó ezt követően köt újabb szerződést az új ajánlattevővel? A Kúria válasza: versenyfutás a földhivatalba.
Szerző(k): Németh GézaEgy lerobbant benzinkutat adott bérbe egy személy azzal, hogy a bérlő annak a helyén korszerű benzinkutat épít és üzemeltet. A bérlő pénzzavarba került és továbbadta a benzinkút bérletét, majd a szerződés lejáratakor az új bérlő a befektetés megtérítésével állt elő a bérbeadónál. Miután a szerződésben ez nem szerepelt, a bérbeadó nem fizetett. A bíróság is neki adott igazat.
Szerző(k): Németh Géza
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
