Mentsük meg a magyar szódát! 2007. 04. 05. 14:27:00Ádám ViktorAndacs Noémi
Húsvéti spriccelés hungarikummal
Bár a szikvíz hungarikumnak számít, mind kevesebb helyen lehet igazi szódát vásárolni. A vevők sokszor inkább az eldobható csomagolású ásványvizet választják, pedig az sem a húsvéti locsolkodáskor, sem fröccskészítéskor nem jó alternatíva.
Jelenleg mintegy 1500 szikvízkészítő vállalkozás működik Magyarországon, amely a kilencvenes évek eleji pár százhoz képest fellendülést jelent. Bár az iparágban mindenféle cégformával, köztük részvénytársaságokkal is találkozni, a szereplők többnyire tíz fő alatti mikrovállalkozások; a becslések szerint országos szinten mintegy 10 ezer főnek nyújtanak megélhetést – mondta lapunknak Deák László, a Magyar Országos Szikvízkészítő Ipartestület (MOSZI) elnöke. A szakember úgy véli, a palackozott, szénsavas vizek hazai forgalmából 5-10 százalékkal részesedhet a klasszikus szikvíz.
Szabad-e locsolni?
Húsvét táján hagyományosan fellendül a szikvizesek forgalma, egyrészt az ünnepi étkeket leöblítendő, másrészt a locsolkodásnak köszönhetően. Deák László személyesen is példát mutat, otthon ő is szódáspalackkal küzd a nőnemű családtagok elhervadása ellen.
Más vállalkozók viszont ennél kedvezőtlenebb tapasztalatokról számoltak be. A szegedi Bánffi István úgy véli, a korábban 30 százalék körüli forgalomnövekedés után manapság jó, ha 10 százalékkal több szódát tud eladni az ünnep előtt, míg a fővárosi Bak Pálné semmilyen pozitív irányú változást nem érzékel.
Ki iszik fröccsöt?
A szikvizes szakmát 100 éve művelő családból származó, az iparban negyed százada dolgozó Bánffi hozzátette: tapasztalatai szerint a fröccsfogyasztás nem számít trendinek, csökkenőben van, amiért részben az okolható, hogy az étlapokon már nem szerepel a kis- és nagyfröccs, a hosszúlépés és társaik. Bak Pálné szerint a palackozott vizek elterjedése mellett az is nehezíti a rendszerváltás után az üzem korszerűsítésére sokat áldozó vállalkozás helyzetét, hogy a fiatalok körében a szénsavmentes ásványvizek jöttek divatba.
Deák ezzel szemben úgy véli: míg szódavizet eddig főként középkorúak és idősebbek fogyasztották, már nő a népszerűsége a fiatalok körében is, elsősorban a fröccs kedveltségének köszönhetően.
Ha valaki ma fröccsöt inna, a legtöbb helyen vagy ásványvízzel, vagy az üdítőautomatából nyert szódával kapja, holott mindkét megoldás az íz rovására megy. Az előbbi esetben az ásványianyag-tartalom, az utóbbinál az alacsonyabb széndioxid-koncentráció okolható a kellemetlenségért.
Utóbbit a szakember egyébként is pártolja, hiszen - mint mondta - az alkoholfogyasztás enyhébb formáját jelenti.
Túl olcsó
Az ipartestület elnöke nyomottnak tartja a szódavíz jelenlegi, bruttó 30 forint körüli literenkénti árát. Hozzátette: Dél-Amerikában két liter márkás üdítő áráért lehet másfél liter szódát kapni. A hazai árszint Deák szerint épp csak a rezsi kitermelésére elég, fejlesztésre, képzésre már nem jut, ezért nő a vállalkozók lemaradása.
Többmilliós beruházás
A szikvízkészítésbe egyébként Deák tapasztalatai szerint elsősorban nem a nagy haszon reményében vágnak bele a vállalkozók, hanem inkább azért, hogy némi befektetéssel saját maguk számára teremtsenek biztos munkahelyet.
Az ipartestület iskolájában folyamatosan működik a szakemberképzés: az ezredforduló után volt olyan szezon, amelyben 60-80 fő végzett, tavaly 20-25 új szikvizes kapott bizonyítványt, s hasonlóra van kilátás az idén is.
Egy szikvizes vállalkozás beindításának költségei a tervezett kapacitástól és a gépek minőségétől függenek, de a berendezésre legalább nettó ötmillió forintot rá kell szánni.
Garantáltan hagyományos és különleges
Még az EU-csatlakozás előtt a MOSZI pályázat útján az FVM-nél elnyerte a „Garantáltan hagyományos és különleges termék” tanúsítványt, amely igazolja, hogy a tagok által gyártott szódavíz hagyományos nyersanyagból és előállítási móddal készül, s ezzel bekerült a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti értékei közé. Cikkünk folytatódik, lapozzon!
- Következő oldal
- Előző oldal
- 1
- 2
