2010. 03. 10. 10:58:44
Drága a kenyér? Perelje a pékeket!
Kartelleket is be lehet perelni a polgári perrendtartási törvény módosításának köszönhetően. Akár a piaci ár felett megvásárolt kenyér felárát is vissza lehet követelni. Az autópálya-kartell viszont nem perelhető.
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Kaphat-e kártérítést az, aki éveken keresztül a piaci árnál drágábban vásárolt kenyeret, mert egy pékkartell mesterségesen feltornázta az árakat? Nemsokára igen, a magyarországi jogalkalmazásba ugyanis bekerül az úgynevezett csoportos perindítás lehetősége. Az amerikai filmekből ismert történetek a közeljövőben Magyarországon is lejátszódhatnak, így például dohány- vagy gyógyszergyárakat, bankokat, kartelleket, akár élelmiszer-ipari multikat is beperelhetnek olyan fogyasztók, ügyfelek, akik egyenként nem lennének képesek a bíróság előtt képviseltetni magukat.
A március elején kihirdetett és áprilisban hatályba lépő módosítás szerint - amely a polgári perrendtartásról szóló törvényt egészíti ki a csoportos perindítással - egy-egy ügyben akkor lehet fellépni, ha jelentős számú sértett nagyjából azonos alapokra visszavezethető esemény miatt szenvedett objektív módon kimutatható kárt. Azt azonban a bíróság hivatott eldönteni, hogy mi számít majd jelentős érintetti körnek, illetve jogos-e egyáltalán a kereset. Pozitív elbírálás esetén indulhat el maga az eljárás. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az ügyben, ahol természetesen kötelező a jogi képviselet, egyetlen ügyvéd képviselje a pertársaságot, erről külön megállapodásban kell megegyezni. A perköltségért a kereset indítója felel, azért készfizető kezességet kell vállalnia. Ha a keresetet közintézmény indítja, akkor a perérték legalább öt, legfeljebb tíz százalékában határozza meg a jogszabály az intézmény elszámolható költségeit. A kereset megindítását követően a törvény megenged úgynevezett toborzást is.
A magyarországi szabályok szerint az alperessel szemben csak objektív módon meghatározott kár megtérítése követelhető, vagyis - ellentétben az angolszász jogalkalmazással - fájdalomdíj vagy egyéb, az ügyhöz csak közvetve kapcsolódó elemek után nem várható plusztérítés. Kérdés persze, hogyan lehet kiszámítani objektíven az okozott kárt.
Ez egy kartellügyben nem is annyira nehéz, köszönhetően a versenytörvénynek - mutatott rá Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője. Ezek szerint ha egy adott ügyben bebizonyosodik, hogy a piaci szereplők kartelleztek és mesterségesen tornázták fel a termék, szolgáltatás árát, egyéb bizonyítás híján a kartellárat a piaci árhoz képest tíz százalékkal kell drágábbnak tekinteni. Egy pékkartell esetében így a százforintos kenyér 110 forintosnak vehető. Ezt persze vitathatja bármelyik fél, ám az ettől eltérő ár bizonyítása egyáltalán nem könnyű és elég drága is.
A kártérítés összegét becsléssel lehet megállapítani, azzal, hogy feltételezve az adott kenyérfogyasztást az adott időszakra, megállapítható a pluszban megfizetett összeg. Például ha egy család hetente egy kiló 110 forintos kenyeret fogyasztott el öt éven át, a kár 2600 forint. Egy iskoláé azonban, ahol naponta száz kiló kenyér fogyott, ennél jóval több, a szünetek időszakát nem számítva is egymillió forint.
Az autópálya-kartell nem perelhető
A közelmúltban leleplezett autópálya-kartell esetében valószínűleg hiába mennének perre magánszemélyek, mondván: az ő adóforintjaikból épültek az autópályák, így végső soron az adófizetőket károsította meg a kartell. A szabályok szerint ugyanis kárigénye annak keletkezik, akivel megállapodást kötött a kartelltag - az említett pékkartell esetében a számla, nyugta jelzi a megállapodás tényét. Az autópálya-kartell esetében tehát legfeljebb a magyar állam indíthat kártérítési pert.
