2010. 03. 13. 13:40:00Pápai Csaba
A mentőöv csak kacsa volt?
A német pénzügyminiszter nem tud arról, hogy az eurózóna tagországainak képviselői megállapodtak volna a Görögországnak nyújtandó pénzügyi segély ügyében.
Már egy hónapja az aggasztóan magas görög költségvetési deficit okozta problémákkal teli a nemzetközi sajtó, s már az első napokban megindultak a találgatások arról, vajon az eurórégiós tagország részesül-e nemzetközi segítségben. Miután Görögország éveken keresztül félrevezető adatokat szolgáltatott az Európai Uniónak, az év elején fény derült az államháztartás valódi helyzetére.
Legutóbb a brit Guardian tudósított arról, hogy az eurózóna országainak képviselői megállapodtak egy a hellén köztársaságnak nyújtandó, mintegy 25 milliárd eurós mentőcsomagról, amely egyúttal a közös fizetőeszköz védelmét is szolgálná - emlékeztetett a Reuters, amely egyúttal cáfolta is az értesülést.
A Guardian vezető eurózónás tisztségviselőkre hivatkozva pénteken azt írta, megállapodás született olyan hitelek illetve hitelgaranciák biztosításáról, amelyek akkor lépnének életbe, ha Görögország képtelen lenne betömni költségvetése hézagait a nyílt piacokról.
A német pénzügyminiszter szerint azonban a Guardian értesülései nem helytállók, ő mindenesetre nem tud olyan megállapodásról, amely Görögország esetleges segélykérésére válaszolna. Németország hisz abban, hogy a görög megtakarítási program önmagában is elég garancia a költségvetés féken tartására.
Az európai pénzügyminiszterek hétfői találkozója ennek ellenére a Reuters értesülése szerint napirendjére vette egy olyan terv megvitatását, amely Görögországnak abban az esetben pénzügyi forrásokat biztosítana, ha a hellén államadósság piaci finanszírozása ellehetetlenülne. A Guardian azóta cáfolt értesülése szerint a terv már készen áll, a hétfői találkozót már csak annak szentesítésére hívták össze.
Görögországnak - érvényben lévő költségvetése szerint - 2010-ben 53,2 milliárd euróra lenne szüksége lejáró államadóssága és költségvetési deficitje finanszírozására.
A múlt héten bejelentett megszorító intézkedések alapján a 2009-es 12,7 százalékos GDP-arányos hiány idén 8,7 százalékra mérséklődhetne, mintegy 4,8 milliárd eurós központi megtakarítás révén.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági biztosa a görög skandallumra reagálva szigorú felülvizsgálatot indítana az eurózónás országokban, a korábbinál szélesebb auditálási jogokat biztosítva a központi statisztikai szervnek, az Eurostatnak.
A Bloomberg Radiónak adott interjújában Jean-Claude Trichet meggyőzőnek nevezte a reformcsomagot. Az ECB elnöke szerint a nemzetközi hitelminősítők értékelni fogják a költségvetés megzabolázását megcélzó, "bátor" görög tervet.
Erre már csak azért is égető szükség lenne, hiszen év végével a központi bank visszavonja a válság hatására hozott intézkedését, miszerint hitelfedezetként akár BBB mínuszos besorolású államkötvényeket is elfogad, s ismét csak a legalább A mínuszos papírokra ad kölcsön. Márpedig az S&P és a Fitch jelenleg BBB plusz, a Moody's pedig A2-es besorolást rendel a hosszú lejáratú görög állampapírokhoz.
A Moody's azonban jelezte, amennyiben a görög válságkezelés csak részleges sikerrel jár, ő sem késlekedik felülvizsgálni a hellének hitelbesorolását, s Baa1-re ronthatja azt. Ezzel azonban ellehetelenítheti 2011-től a görög állampapírok fedezetként felhasználását, jelentősen zsugorítva azok felvevőpiacát.
