A veszély az, hogy akár a maláj innováció is megelőzheti a magyart 2010. 06. 21. 23:00:00
Negatív spirálba kerülhet Magyarország
A ThalesNano Zrt. és a 2006-ban spin-off cégként alakult NanGenex Zrt. a következő években is folytatja intenzív nemzetközi terjeszkedését. A magyarországi k+f vállalkozásoknak egyre nagyobb problémát jelent a mérnök- és kutatóhiány - mondta a Napinak adott interjúban Heltovics Gábor, a NanGenex vezérigazgatója. Ürge László, a ThalesNano Zrt. vezérigazgatója szerint negatív spirálba kényszerítheti az országot, ha nem lesz a tudásalapú társadalmat megalapozó szakembergárda Magyarországon.
- Az elmúlt egy-másfél év a nemzetközi terjeszkedés jegyében telt: a ThalesNano világszerte bővítette partneri hálózatát, a NanGenex pedig tavasszal londoni leányvállalatot alapított. Milyen expanziós stratégiát követnek a következő években?
- Ürge László (ÜL): Mindenképpen növeljük a viszonteladói és a saját értékesítési hálózatunkat, üzleti stratégiánknak megfelelően. A ThalesNano egy olyan új piacot épített ki, amely korábban nem létezett. Új termékekkel és szolgáltatásokkal új piacokat építünk fel, emellett pedig stratégiai szövetségeseket is keresünk. Két héttel ezelőtt a Mettler Toledóval léptünk szövetségre, de számos más nagy céggel is hasonló partnerség kialakításán dolgozunk. Amellett, hogy e szövetségekben termékeinket egymás piacára igyekszünk bevinni, tudományos stratégiai együttműködésekről is tárgyalunk, most például egy olyan társasággal, amelynek Nobel-díjas technológiáját a ThalesNano technológiáján keresztül visszük majd piacra.
- Heltovics Gábor (HG): A NanGenex egy teljesen más életciklusban van, az előző esztendő gyors növekedést hozott, 2010-ben pedig még ezt is meghaladó dinamikára számítunk. Stratégiánk kétirányú: az egyik a technológiánk intenzív továbbfejlesztése és piacosítása. Egy gyártási eljárást és technológiai platformot fejlesztettünk, néhány hónapon belül pedig eljuthatunk oda, hogy ipari mennyiségű gyógyszert lehet majd gyártani nanotermékeinkből. A stratégia másik pillére a NanGenex által létrehozott szellemi tulajdon piacosítása: a cég a teljes gyógyszeripari spektrumban új szolgáltatóként jelent meg és már a gyógyszerfejlesztés korai fázisától tud nanoformulációs megoldásokat kínálni az ügyfeleinek, ez korábban ismeretlen volt a piacon. A NanGenex technológiájával a gyógyszerfejlesztők is sokkal jobb tulajdonságú hatóanyagjelölteket tudnak előállítani, az eddigieknél hatékonyabban. A nanoformulációs technológiának köszönhetően a több száz gramm vagy akár kilogramm gyógyszer helyett néhány száz milligrammal tudják ugyanazt az eredményt elérni. Mindemellett sorra alakulnak a világban az innovatív projektcégek, a Nanoform Cardiovascular Therapeutics Ltd. megalapítása, a NanGenex nanoformulájának szabadalmaztatása, majd továbbfejlesztése és értékesítése is e trendbe illeszkedik.
- A NanGenex a ThalesNano spin-off cégeként alakult. Várható-e, hogy új termékeit, technológiáit ilyen cégek létrehozásával viszi piacra a ThalesNano?
- ÜL: Igen, számos olyan technológiát fejlesztünk, amelyek előbb-utóbb eljuthatnak abba a fázisba, hogy indokolttá válik egy-egy önálló cég létrehozása. A lehetőségek között szerepel az is, hogy a ThalesNanót több cégre bontjuk, amelyek külön foglalkoznak majd a műszer- és technológiafejlesztéssel, a technológia új alkalmazási irányaival - például alternatív energiával -, illetve a készülékcsaládra és a technológiára épülő kémiai szolgáltatásokkal. Vizsgáljuk annak a lehetőségét is, hogy a társaság saját fejlesztésű katalizátorait más cégekkel közös vállalatban vigyük piacra.
- Milyen szerepet kaphat a kockázati tőke vagy akár egy szakmai befektető a két cég életében?
- HG: A gyógyszerfejlesztés nagy kockázatú, de arányosan magasabb hozamú tevékenység, amihez szakértőkre és befektetőkre egyaránt szükség van. Az angliai NanoFormnak lesz egy magyarországi leányvállalata, így végső soron magyar tudásból, hazai szakemberek munkájából magyar termék kerül majd piacra. Nagynevű stratégiai befektetőkkel kötöttünk megállapodást, de egyelőre nem mondhatok konkrét neveket. A cégcsoportba a jövőben további tőke érkezhet, így például a Jeremie-program keretében egy nagyobb összeg beérkezése is várható még 2010-ben, ebből finanszírozzuk a fejlesztés és a piacosítás utolsó fázisait.
- ÜL: A több mint 90 százalékban magyar magánszemélyek tulajdonában lévő ThalesNano is tárgyal befektetőkkel, de a tulajdonosi többséget ez nem érinti.
- A londoni cégalapítás után a NanGenex mely tevékenységei maradnak Magyarországon?
- HG: A NanGenex technológiai fejlesztő és szolgáltatói vállalkozás, amely 2010-et is pozitív cash flow-val zárhatja, azután, hogy már tavaly is nyereséget termelt. Több területen, például az agrokémiai iparban is vannak aktív projektjeink, amelyeknél tizenkét különböző növényvédő anyagot formuláztunk. Ha ezek közül csak egy is sikeres lesz, akkor a nanoformuláció az agrokémiai ágazatban is piacra léphet, a technológiánk pedig drasztikus mértékben csökkentheti a környezetbe - például permetezéssel - kerülő méreganyagok mennyiségét. Hamarosan tárgyalásokat kezdünk további fmcg-cégekkel is. Ezen iparágakban is hatalmas piaci lehetőségeket látunk, stratégiánk középpontjában az áll, hogy szolgáltatunk, a sikeres nanoformulázást követően az ügyfél a technológiai licencet vásárolja meg, a NanGenex pedig a tudást és a technológiát transzferálja. Cégünk tanulási görbéje meredek, lehetőségeink hatósugara dinamikusan bővül. Hamarosan például egy olyan projektünk indul, ahol vírusokat nanoformulázunk egy új vakcina kifejlesztéséhez. Vírusokat, fehérjéket, baktériumokat nanonizálunk, ha ez sikeres lesz, akkor külön gyógyászati ágazatokat lehet forradalmasítani.
- A piaci terjeszkedésnek lehetséges eszköze az akvizíció?
- HG: Rövid távon nem látom esélyét, hogy a NanGenex vállalkozásokat vásároljon, már csak azért sem, mert a cég egy úttörő technológiát igyekszik piacra vinni. Inkább az az érdekünk, hogy a technológiánkat levédjük, szélesítsük a platformot és megkezdődjön a technológiai piaci alkalmazása. Az alap- és az alkalmazott kutatás határmezsgyéjén lévő fejlesztéseknél szóba kerülhet a felvásárlás, de ez nem a klasszikus akvizíciót jelenti. Ha találkozunk értékelhető és védhető szellemi tulajdonnal, akkor érdekeltek vagyunk abban, hogy azt piacra vigyük.
- ÜL: Egy-egy projektcéget persze lehet adni-venni, de a NanGenex jelenleg egy feltárás alatt álló aranybányához hasonlítható, és még nem tudni pontosan, mekkora a bánya értéke. A technológia újszerűsége miatt is a NanGenexnek egyelőre nem érdemes akvizíciókban gondolkodnia.
- Szóba került-e a technológia hadiipari felhasználása?
- HG: Ha hatékonyabb vakcinákat és gyógyszereket tudunk fejleszteni, akkor minden olyan területen, ahol ez előnyökkel járhat, vannak lehetőségeink. Ha a bioterrorizmus elleni védekezés jegyében hatékonyabb lehet a vakcinálás, esetleg ezeket injektálás nélkül, például élelmiszer-adalékként tudjuk bejuttatni az emberi szervezetbe, annak komoly előnyei lehetnek.
- Nagyjából két évvel ezelőtt a ThalesNano foglalkozott a tőzsdei tőkebevonás lehetőségével. Ez még ma is egy reális opció?
- ÜL: A ThalesNano kétmillió eurós tőkeemelést hajtott végre 2008-ban, ezután nem sokkal pedig kirobbant a gazdasági válság, ami nagyban korlátozta egy tőzsdei kibocsátás (ipo) lehetőségeit. A tőzsdén keresztüli tőkebevonásról és exitről azóta sem tettünk le. A cég stratégiai tervei között az egyik fő exitelképzelés egy jövőbeni ipo, a tőzsdére lépés lehetőségeit folyamatosan elemezzük.
- HG: A NanGenex esetében ez egyelőre nem merült fel, de a cég növekedési dinamikája alapján hosszú távon ez az egyik lehetséges exit.
- Nemzetközileg is sikeres cégek vezetőiként mennyire látják "lokálisnak" a magyarországi k+f szektort? A magyar tulajdonú fejlesztő cégeknek milyen lehetőségeik vannak a világpiaci érvényesülésre?
- ÜL: Nagyon sok olyan céget ismerek, amelyek a világpiacra fejlesztenek Magyarországon, manapság leginkább csak a globális piacra érdemes technológiát fejleszteni. Ehhez a kormánynak is fel kell ismernie, hogy a k+f és az innováció a jövő fenntartható gazdasági fejlődésének motorja.
- HG: A kicsi, nyitott magyar gazdaság belső piacán kétségbeejtő statisztikákkal lehet találkozni például arról, hogy a cégek hány százaléka költ egyáltalán k+f-re. Ugyanakkor azon cégek, amelyeknél van k+f+i, azért sikeresek, mert erre tudatosan költenek. Sem a ThalesNano, sem a NanGenex nem létezne ma, ha az alapstratégiánk nem maga a k+f lenne. Az it- és a biotech-szektorban a vállalkozások az árbevételük tetemes részét költik innovációra.
- ÜL: A k+f-re költő cégek aránya persze félrevezető lehet egy olyan országban, ahol a cégek viszonylag nagy része egyszemélyes kényszervállalkozás.
- HG: Fontos kérdés az is, hogy a társaságok árbevételük mekkora részét realizálják Magyarországon. Ez az arány például a ThalesNano esetében alig egy százalék. Magyarországon a NanGenex potenciális ügyfeleinek száma nagyjából három, a globális piacon pedig több ezer.
- Az új kabinet k+f-szektorral kapcsolatos terveiről eddig nem tudunk konkrétumokat. Mégis: milyen lépéseket kell tennie a kormányzatnak a magyar innováció fejlesztéséért?
- ÜL: Helyezzük e kérdést globális keretek közé: az EU nemrégiben új stratégiát dolgozott ki, e szerint a kontinensnek fel kell zárkóznia az Egyesült Államokhoz, hogy India és Kína innovációs teljesítményben ne körözze le Európát néhány éven belül. A 2007-es lisszaboni célokat 2020-ra teljesíteni kell, például a GDP három százalékát k+f-re költeni. A probléma az, hogy Magyarországon nem lehet választókat szerezni a k+f+i-vel. Ha valahonnan át kell csoportosítani a pénzeket, akkor politikai szempontból a legkevésbé rizikós döntés, hogy a k+f szektortól vonják el a pénzt. Proaktív tevékenység nélkül azonban a szektor nagyon alacsony szintre süllyedhet. Innovációbarát környezetet és társadalmat kell létrehozni, növelni kell a k+f-re fordított összegeket és azok hatékony felhasználását. Ehhez nem feltétlenül kell az adófizetők zsebébe nyúlni: az uniós forrásokat jól és koncentráltan fel lehet használni, a hazai források között pedig rendelkezésre áll az innovációs alap. Emellett az eddiginél vállalkozóbarátabb pályázati rendszert kellene kidolgozni. Minderre szükség van a fenntartható fejlődés érdekében, ezért komoly lobbitevékenységet végzünk mind a Magyar Innovációs Szövetségben, mind a Magyar Biotechnológiai Szövetségben. A veszély nem az, hogy a politika választókat veszít, hanem az, hogy az ország süllyed India és Kína szintje alá és akár a malajziai innovációs stratégia is megelőzheti a magyart, ha nem történik komolyabb változás a politika hozzáállásában.
- HG: Kína egyetlen tartományában ötször többen végeznek az egyetemeken, mint Nagy-Britanniában összesen. A következő tíz évben több száz millió kínai egyetemista "szóródhat szét" a világban, akik később a tudásukkal és tapasztalatukkal visszatérnek hazájukba.
- Magyarország képes lehet visszaszívni az agyakat, megfordítani az agyelszívást?
- ÜL: Az innovációval kapcsolatos magyarországi helyzet komoly veszélyeket rejt. Nyolc évig éltem az Egyesült Államokban, ahol több választáson is irigykedve néztem az elnökjelölteket, akik a programjukba minden esetben belefűztek valamilyen technológiai, innovációs témát. Ezzel szemben Magyarországon a nyugdíj a választások fő témája. A k+f+i társadalmi elismertségét kell javítani, a választók is várják el azt a politikusoktól, hogy a jövőbe invesztáljanak.
- HG: Magyarországon az elmúlt egy-két évtizedben jelentősen háttérbe szorult az élettudományi képzés, egy frissen végzett egyetemistának minimálisak az esélyei arra, hogy egy jó megélhetést és biztos karriert jelentő állásba kerüljön. A friss diplomások nem találnak megfelelő állást, sokan ezért mennek külföldre. Mivel Magyarországon nincs alternatíva, az egyetemeken sem kapkodnak a fiatalok az élettudományos szakok iránt. Newcastle nehéziparra épülő gazdasága a hetvenes-nyolcvanas években - éppen akkor éltem a városban - néhány kutatócég megtelepülésével felvirágzott, a városnak hatalmas innovációs szívóereje lett. Néhány kivételtől - mint az Audi, a Richter vagy a Sanofi - eltekintve Magyarországon ez hiányzik, noha az ország alapvető érdeke lenne hasonló innovációs hubok beindítása.
- A felsőoktatási képzés nem tud javítani a helyzeten?
- ÜL: A természettudományos oktatás helyzetét is kezelnie kell a kormánynak. Egyre kisebb a terület iránt érdeklődők, a képzésben részt vevők, valamint az ilyen szakon diplomát szerzők és a kutatók száma. Ez negatív spirálba kényszeríti az országot: ha nem lesz a tudásalapú társadalmat megalapozó szakembergárda, akkor Kínából és Indiából kell kutatókat hozni.
- HG: A képzés nem áll meg ott, amikor valaki kijön az egyetemről. Komoly nehézséget jelent olyan szakembereket találnunk, akiknek ipari vagy akár nemzetközi tapasztalataik is vannak és a projekteket menedzselni is tudják. A kompetitív tudás hiánya komolyan hátráltatja a gazdaság fejlődését. A külföldről hazatérő szakemberek sokszor személyes motiváció miatt döntenek így, én is ezért jöttem haza. Az agyvisszaszívás csak akkor indulhat be, ha itthon is a nemzetközi cégekéhez hasonló feltételeket kínálnak.
- ÜL: Nyolc évig éltem külföldön, óriási szakmai lehetőségek álltak előttem, de ma azt mondom, hogy életem egyik legnagyobb kalandja volt hazajönni. Az a szándék hozott haza, hogy amit kint tanultam, azt itthon hasznosíthassam. Ez nem volt könnyű, két évembe telt, amíg megtaláltam a megfelelő céget.
Karrierívek
Ürge László (a képen balra) 1988-ban vegyészi, majd 1989-ben kémiatanári diplomát szerzett az ELTE-n, 1995-ben vette át az MTA-n kémiatudományi kandidátusi fokozatát. A szakember 1991 és 1998 között az Egyesült Államokban kutatott, 1998-tól a Biorex R&D fejlesztési osztályvezetője, majd 2001-től a ComGenex Zrt. vezérigazgatója. Az AMRI Magyarország európai operatív igazgatóhelyettesének nevezték ki 2006-ban, majd 2007-től a ThalesNano Zrt. vezérigazgatója. A Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, a Magyar Biotechnológiai Szövetség egyik alapítója, vezetőségi tagja és a Kutatási és Tudománypolitikai Tanács tagja.
Heltovics Gábor (a képen jobbra) egyetemi tanulmányai alatt (1992-1995) tagja volt Szente Magdolna élettani kutatócsoportjának, ezalatt a Manchester Universityn is kutatott. Biológiai és kémiai diplomáját 1995-ben szerezte Szegeden a József Attila Tudományegyetemen. Ezt követően két évig az Oxford Universityn, Roland Jonesnál posztdoktori ösztöndíjas kutatóként dolgozott, 2003-ban MBA diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Számos tudományos cikk mellett 17 szabadalmat jegyez. Heltovics 1996 és 2001 között a Procter & Gamble senior termékfejlesztési vezetője, majd 2001-től a Sunfleur Cosmetics Ltd. termékfejlesztési igazgatója volt. A következő évben már a Coca-Cola Magyarország minőség- és projektigazgatói feladatait látta el. 2003-2004 között az ECTA (European Clinical Research Associates) üzletfejlesztési igazgatója volt, majd 2004-től öt éven át töltött be üzletfejlesztési igazgatói pozíciót a Solvo Zrt.-nél; 2009 augusztusában nevezték ki a NanGenex Zrt. vezérigazgatójának.
