2010. 07. 19. 23:00:00
Kiugrási pont lehet a biotechnológia
Összehangolja tevékenységét a négy, gyógyszeripari kutatás-fejlesztésben (k+f) érintett nemzeti technológiai platform a szektor versenyképességének növelése érdekében.
Az Európai Unió lisszaboni stratégiájában megfogalmazott céloknak megfelelően együttműködési megállapodást kötött négy hazai nemzeti technológiai platform (ntp) a gyógyszeripari k+f versenyképességének növelése érdekében - jelentette be Vas Ádám, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) tudományos és műszaki bizottságának elnöke, az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló ntp vezetője. Az együttműködésben részt vesz a biotechnológiai, a genomikai és az integrált mikro/nanotechnológiai rendszerek ntp-je is.
A platformok a szűk keresztmetszetek feloldása, a versenyképesség fokozása érdekében a továbbiakban egymással összhangban dolgoznak, hazai és nemzetközi fórumokon közösen lépnek fel, valamint összehangolják pályázati tevékenységüket. A kutatás, a felsőoktatás és az ipar szereplőit tömörítő platformok alapelveik szerint nyitott, alulról építkező szerveződések, melyek stratégiai kutatási és megvalósítási terveikben a gyógyszeripari k+f jól definiált területein kapcsolódnak egymáshoz. Ezzel megfelelnek a kormány által tavaly júliusban elfogadott magyar gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv szándékainak is (Napi, 2009. július 7.).
A biotechnológia - az információtechnológia mellett - globálisan a két legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező iparág egyike, a válság előtt évi 40 százalékos növekedést produkált a szektor világszinten - jelentette ki Fehér Arnold, a biotechnológiai ntp vezetője. Véleménye szerint Magyarországnak komoly kiugrási lehetőséget jelent a terület. E szektorban a kisebb országoknak is van lehetőségük nagyot lépni, Magyarország korábbi versenyelőnye azonban - éppen az ágazat gyors növekedése miatt - megfelelő háttér nélkül néhány év alatt semmivé válhat. Az innovációs alap 16 milliárd forintos keretének befagyasztása komoly problémát okoz az érintett szereplőknek, szerződések teljesítését, illetve már teljesített szerződések kifizetését teszi lehetetlenné, ami számos cég csődjét okozhatja - tette hozzá Bársony István, a nanotechnológiai ntp vezetője. A nemzeti technológiai platformok létrehozására 2007-2008-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal írt ki pályázatot a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos ágazatokban. Magyarország erős gyógyszerkutatási és -fejlesztési tradíciói ezt az ágazatot is predesztinálják arra, hogy a jövő egyik hazai gazdasági húzóágazatává váljon. Vas szerint potenciáljához képest nemzetközi és hazai pályázati szereplése és sikerrátája viszont meglehetősen szerény.
A lisszaboni stratégiát szolgálja a 2007-ben meghirdetett Innovative Medicines Initiative (IMI) PPP projekt. Az európai IMI Strategic Research Agenda (SRA) részletes elemzést bocsátott ki a gyógyszerfejlesztési k+f-ben lévő szűk keresztmetszetekről, ezek kiiktatására négy fő területen élt ajánlásokkal: a gyógyszer-biztonságossági és a gyógyszer-hatásossági vizsgálatok prediktív értékének fokozása, a tudásmenedzsment, valamint az oktatás és a képzés területén.
Az akcióterv szerint a gyógyszeripar és a biotechnológia sajátosságait figyelembe kell venni az uniós és a hazai forrásallokációban, a terület k+f tevékenységét támogató programokat kell működtetni, a kkv-k forrásokhoz való hozzáférését kell segíteni, továbbá tartalmazza az úgynevezett Young Innovative Company (YIC) státus magyarországi bevezetését is. Emellett a természettudományi oktatás súlyának és színvonalának növelését is előírja az akcióterv, a munkaerő-utánpótlás biztosítását pedig a képzések és továbbképzések fejlesztésével, illetve a külföldön dolgozó (magyar és nem magyar) szakemberek Magyarországra vonzásával képzeli el.
