2010. 03. 11. 19:26:45B. Varga Judit
Újra fellendül a hitelfelvételi kedv?
Mivel a bankrendszer tőkehelyzete és likviditási pozíciója lehetővé teszi a hitelezést, így nem valószínű, hogy hitelkínálati korlátok akadályozzák a növekedést. A cégek óvatosak beruházásaiknál, a hangulat azonban valamelyest javult a hitelpiacokon; a hitelfelvételi kedv idén folyamatosan nőhet.
A Napi Gazdaság cikke
A bizonytalan gazdasági környezet és a hitelszűke eddig Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint elsősorban a beruházásokat fékezte. A banknál ezen a téren csupán fokozatos javulást tudnak elképzelni idén. Barta úgy véli, sok függ majd attól is, hogy az új kormány gazdaságpolitikája milyen hangsúlyt fektet a vállalatok különböző hitelkonstrukciókkal történő támogatására. Az euróövezet növekedési üteme közben szerény maradhat, részben az állami ösztönzők kifutása, részben a készletciklus kedvezőtlenebbé válása miatt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője emlékeztetett arra, hogy az MNB legfrissebb statisztikái szerint a nem pénzügyi vállalatok a múlt évet követő folyamatos hiteltörlesztés után újra hitelfelvevők voltak. Mint kifejtette: ez utalhat a megnövekedett külső kereslet miatti készlet-újraépítésre (a harmadik és a negyedik negyedéves GDP szerkezetén belül negyedéves alapon már megkezdődött a készletek felhalmozása, bár év/év alapon még jelentős mértékű visszaesés mutatkozik), illetve a beruházások trendfordulójára.
A beruházásokkal kapcsolatban eddig egyes exportorientált külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállalatok esetében már megjelentek pozitív hírek. Az év első felében beruházásokat feltehetően csak a külső kereslet élénkülésére alapozó exportorientált vállalkozások hajtanak majd végre, esetükben megjelenhet a hitelkereslet. A feldolgozóiparon belül jelenleg a leggyorsabb ütemű talpra állás az autóiparhoz köthető, azonban törékennyé teszi helyzetüket, hogy a megugró exportmegrendelések és termelés az államilag támogatott roncsautóprogramokhoz köthető.
Ugyanakkor kedvező jelenség, hogy több nemzetközi vállalat a válságot követő versenyhelyzetre a legújabb technológiával kíván felkészülni, ami jelentős beruházási hullámot indított el egyelőre a tengerentúlon, ami reményeink szerint átterjed Európára is. A technológiába való beruházás pedig a számítástechnikai és gépgyártó vállalatoknak adott jelentős mennyiségű megrendelést az elmúlt hónapokban. A kereskedelmi célú ingatlanpiac esetleges - de nem túl valószínű - élénkülése a második félévben erősítheti a hitelkeresletet. A lakóingatlan-beruházások azonban várhatóan a második félévben érik el mélypontjukat, így idén nem számíthatunk hitelkereslet-növekedésre ebben a szektorban.
Reálértéken a GDP stagnálására, nominálisan tehát körülbelül 4,5 százalékos növekedésre számítanak az idén a Raiffeisennél, miközben a vállalati hitelállomány prognózisuk szerint 4,8 százalékkal bővülhet.
Morvai Zsolt, a Takarékbank igazgatója szerint a vállalatok továbbra is nagyon óvatosak beruházásaiknál, a hangulat azonban azért valamelyest javult a hitelpiacokon is. Itt azzal számolnak, hogy ügyfeleik hitelfelvételi kedve az idén folyamatosan nőhet - amennyiben persze ezt az optimizmust a piaci tendenciák, az újra növekvő rendelésállományok is alátámasztják.
A hitelpiacon jelenleg - hangsúlyozták az OTP-nél - a 2008. végi, 2009. eleji időszakkal szemben már nem a kínálat, hanem a kereslet alacsony. A vállalatoknak elsősorban a beruházásokhoz, illetve a készletek finanszírozásához van szükségük hitelre. A beruházási aktivitás azonban alacsony, mert a kapacitáskihasználtság minden szegmensben - az exportszektorban is - jelentősen elmarad a korábban megszokottól, míg a belföldi piacra termelő vállalatok beruházási hajlandóságát a belső kereslet 2010-ben várható további szűkülése is visszaveti. A készletek szintje pedig csak historikus összevetésben alacsony, a megrendelésállományhoz képest viszont nem az.
A fenti tényezők miatt a vállalati szektor hitelkereslete várhatóan 2010-ben is mérsékelt marad, de a külső kereslet élénkülése miatt azzal számolnak a szakemberek, hogy a nem pénzügyi vállalatok nettó hitelfelvétele a tavalyi -415 milliárd forinttal szemben 2010-ben már pozitív lesz.
A válság ellenére 2009-ben az OTP 248 milliárd forint értékben folyósított hitelt hazai kis-, közép- és nagyvállalatoknak. A legnagyobb magyar bank arról tájékoztatta lapunkat, hogy mikro- és kisvállalkozói hitelállománya öt százalékkal, közép- és nagyvállalati hitelállománya 8 százalékkal nőtt az árfolyamhatást kiszűrve 2008-hoz képest. Közben a bankrendszerben ezen számok nélkül nyolcszázalékos volt a csökkenés. Mivel a bankrendszer tőkehelyzete és likviditási pozíciója lehetővé teszi a hitelezést, így az OTP szakemberei szerint nem valószínű, hogy hitelkínálati korlátok akadályozzák a 2010-es gazdasági növekedést.
