2010. 03. 11. 14:54:05
A munkavállalók nyakába varrták az új adót
Nem változott alapvetően a cafeteria-rendszerek felhasználása a januári adóváltozásokat követően, azonban a cégek többsége áthárítja az új terheket dolgozóira - mondta lapunknak Novák Éva, a Nexon szakértője.
A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
A tapasztalatok szerint a januári adóváltozásokat követően sem változott lényegesen a cégek cafateriával kapcsolatos gyakorlata. Az utóbbi hónapokban a jelek szerint a vállalatok felismerték, hogy a jogszabályváltozások után is költséghatékonyabb megoldást jelent a dolgozóknak cafeteriát biztosítani, mint ugyanazt az összeget bérként kifizetni, ezért továbbra is alkalmazzák a béren kívüli juttatásokat.
A juttatások nettó értéke azonban jellemzően csökkent, mivel a cégek nagy része, 60-70 százaléka az új adóterhet részben vagy egészben a dolgozókra hárította - mondta lapunknak Novák Éva, a Nexon cafeteria-szakértője. A cafeteria-elemeken belül ugyanakkor fokozottabban törekednek a társaságok az adómentes megoldásokra, például megfigyelhető a biztosítások vagy a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás súlyának növekedése. Sok cég kezdett ezzel párhuzamosan a cafeteria-rendszer felülvizsgálatába.
Általánosságban megfigyelhető, hogy új forrásokat keresnek a vállalatok, például jobban odafigyelnek az arányosítási szabályokra. Emellett rendszeresen áttekintik a jogosultságvesztés és -szerzés eseteit, így összességében szintén növelik hatékonyságukat. Jellemzően olyan cégek vállalták át a jogszabályváltozással járó pluszterheket, amelyeknél a béren kívüli juttatás a vállalati filozófiában mélyen gyökerező, nagy jelentőségű tényezőként szerepel. E vállalatoknál a cafeteriát nem egyszerű juttatásként alkalmazzák, az valódi motivációs eszközt jelent, amely funkció erősítésére például rendszeresen kommunikálják az ezzel összefüggő eredményeket. Novák szerint tipikusan az utóbbi körbe tartozó terület az információtechnológiai szektor, ahol több szereplő már korábban rugalmas juttatási rendszert alakított ki, de ez a gyakorlat ugyanakkor még mindig csak a magyarországi vállalatok kis hányadára jellemző, a magyar tulajdonú cégek többsége nem vállalta át a pluszterheket.
A korábbi évek gyakorlatához képest több vállalat vezetett be a dolgozókat differenciáltan kezelő rendszert. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy különböző dolgozói csoportokat határoznak meg, amelyek eltérő cafeteria-kerettel rendelkeznek, akár előre meghatározott összegként, akár a dolgozók bérének bizonyos százalékával meghatározott értékben - tette hozzá Novák. A közelmúltban számos olyan cég vezetett be cafeteria-rendszert, ahol korábban nem volt gyakorlat a béren kívüli juttatás vagy azt csak kezdetleges szinten alkalmazták. Néhány sikeres és nagy bevétellel rendelkező vállalatnál pedig megfigyelhető, hogy a jogszabályváltozások ellenére is emelték a cafeteriára fordítható keretet, a szabályozásban meghatározott maximum kivét lehetőségének figyelembevételével.
