2010. 03. 19. 11:53:02
Alábecsülik a nyugati kockázatokat
A fejlett országok GDP arányos államadóssága tavaly elérte a 90 százalékot, a növekvő államadósság növekvő kockázatot, bizonytalanságot jelent, a befektetői bizalom megingását hozhatja magával.
Az országok nem, vagy csak igen nagy áldozatokkal képesek kinőni az emelkedő adósságot - mondta a "Független költségvetési intézmények" címmel Budapesten rendezett konferencián tartott előadásában Julia Bertelsmann, a Heritage Alapítvány szakértője, aki Kenneth Rogoffal, az IMF korábbi vezető közgazdászával készült közös tanulmányukat ismertette.
A növekvő adósság veszélyét azért becsülik alá, mert a lakosság és a politikusok körében is elterjedt a túlzott optimizmus, valamint a pénzügyi válság kivételes helyzetnek való minősítése - hangsúlyozta Bertelsmann, hozzátéve, hogy bár az USA szövetségi adósságának limitjét rögzítik, ezt a limitet folyamatosan megemelik.
Az államadósság optimális szintjét elméletileg még nem határozták meg - mondta Jürgen von Hagen. A bonni egyetem professzora szerint a fenntartható államadósság szintje olyan abszurd tétel, mintha egy vállalkozás azt tűzné zászlajára, hogy "ne menjünk csődbe". A költségvetések politikai bukásának okai között a szakértő első helyen említette a politikai célok maximalizálását, a szavazatszerzést.
Csaba László akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam és a lakosság adósságállománya is olyan fontos gazdasági mutató, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Budapest Corvinus, a CEU és a debreceni egyetem professzora ugyanakkor az adósságok okozta bizonytalanságot fontosabbnak minősítette, mint az adósságok kiváltotta kockázatot.
Az állam, vagy a magánszféra adósságállományát nem elég technikai, vagy makrogazdasági alapon elemezni, mivel ezek politikai, illetve társadalmi mellékhatásai is jelentősek - fogalmazott az akadémikus.
