2008. 04. 18. 11:40:16(NAPI Online)
Brüsszel közbelép: fizetnek a magyar államnak az erőművek?
Vége lesz a hazai erőművek hosszú távú szerződéseinek.
Az Európai Bizottság néhány héten belül arra kötelezi Magyarországot, hogy egyoldalúan bontsa fel az erőművekkel még a 90-es évek végén, az erőmű-privatizációkhoz kapcsolódóan kötött összes hosszú távú áramvásárlási szerződést, az erőműveket pedig akár a 2004-es uniós csatlakozás óta nekik kifizetett "burkolt támogatás" ("luxusprofit") visszafizetésére is kötelezheti - tudta meg a Népszabadság az MVM vezérigazgató-helyettesétől.
Mártha Imre azt mondja - és ezt a lapnak több piaci szereplő is megerősítette -, hogy a várható uniós döntést már a Magyar Energia Hivatal (MEH) is bejelentette egy szakmai konferencián, a MEH-nél azonban ezt nem erősítették meg. Az áramot megvásárló MVM mindenesetre felkészült egy ilyen bejelentésre, és az általa "versenyképesnek" tartott létesítményekkel (Paksi Atomerőmű, az RWE-többségű Mátrai Erőmű, a francia Budapesti Erőmű, a svájci Csepeli Erőmű) már korábban olyan új, titkos, EU-kompatibilis megegyezéseket kötött, amelyek öt évre szólnak, állítólag a piaci áraknál alacsonyabb tarifákat rögzítenek, és várhatóan jövő év elején lépnek majd hatályba. Ezekről a kontraktusoktról az EU egyelőre nem akar véleményt mondani, így ha ezek elődeit meg is szünteti, az újak valószínűleg gond nélkül életbe léphetnek, ha pedig Brüsszel mégis górcső alá veszi őket, ez is jó pár évbe beletelik.
Gond lehet viszont azokkal az erőművekkel, amelyekkel az MVM nem kötött új megállapodást, viszont a régi szerződésüket fel kell mondani. Közülük két gáztüzelésű létesítmény, az Electrabel tulajdonában lévő Dunamenti és az amerikai AES-Tisza még az előtt beperelte befektetőként a magyar államot, hogy a szerződéseikkel bármi is történt volna, ezért ők aztán a megállapodás közelébe sem jutottak, így valamiféle kártérítésben bíznak.
A Népszabadság információi szerint viszont az EU éppen hogy a "burkolt állami támogatás" visszafizetésére kötelezné az erőműveket, ezeknek a tartozásoknak, illetve az esetleg bíróságon megítélt kártérítéseknek az egyenlege pedig akár még a büdzsé számára is kedvező lehet. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója, aki egyébként még nem hallotta a kötelező szerződésbontás hírét, azt mondja, "meglepődne", ha nekik kellene fizetniük. Arról, hogy a szerződés felmondása után mennyi pénzt kérnének, nem akart nyilatkozni, de utalt egy olyan, a MEH-nél készült belső anyagra, amely 17 milliárdot említ. A szakember hozzátette azt is, hogy "látszólagosan új, valójában átmentett megállapodásokat" nem tudja elfogadni. Az AES-től a Népszabadság most sem kapott választ.
