2005. 12. 02. 8:04:59Böröcz Petra
Már egy névjegykártyán lebukhat a színlelő?
Még decemberben megjelenik a foglalkoztatási jogviszonyok minősítésének szempontrendszere. Ebben kiemelik azokat a jellemzőket, amelyek önmagukban is a megbízási szerződés átminősítésére adnak lehetőséget.
A NAPI Gazdaság cikke
Még decemberben megjelenik a Magyar Közlöny vagy a Munkaügyi Közlöny hasábjain a foglalkoztatási jogviszonyok minősítéséhez használandó irányelv – mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) konferenciáján tegnap. A miniszter a konferencián elhangzó javaslatokról még egyszer konzultál a szakmával, majd ezt követően írja alá az adóhatóság és a munkaügyi felügyelet munkáját január 1-jétől segítő irányelvet. A kritériumrendszer alapvetően azon szempontokat részletezi, amelyek a munkaviszonyt valószínűsítik, emellett – a szakmai szervezetek ajánlására – meghatároz elsődleges és nem elsődleges kritériumokat. A négy elsődleges tényező bármelyikének fennállása esetén erősen vélelmezhető, hogy a vizsgált foglalkoztatási viszony munkaviszony, akkor is, ha a felek megbízási szerződést kötöttek – mondta lapunknak Borik Márta, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelet (OMMF) főosztályvezetője.
Ezek között tartja számon a hatóság a tevékenység típusát (egy titkárnő például csak munkaviszonyban dolgozhat, míg a könyvelői vagy előadó-művészi tevékenység esetén megválasztható a szerződéstípus), a munkavállaló rendelkezésre állási, a munkaadó foglalkoztatási kötelezettségét, valamint a foglalkoztató szervezetbe való betagozódást, vagyis az alá-fölé rendeltségi viszony meglétét.
Borik szerint így egy egyszerű céges névjegykártya is bizonyító erejű lehet a szerződés színlelt volta mellett, mivel a megbízó cég szervezetébe való betagozódást mutatja.
A nem elsődleges szempontok önmagukban véve még nem valószínűsítik munkaviszony fennállását, mivel azok mind munka-, mind megbízási jogviszonyt jellemezhetnek. Ilyen az utasítási, irányítási jog (a munkaviszonynál az egész munkafolyamatra vonatkozik, megbízás esetén annak csak részeire), a munkaidő bizonyos fokú meghatározása (megbízásnál határidő megadható, a „munkaidő” vagy a „szabadság” szavak azonban már nem szerepelhetnek a szerződésben). Szintén ide tartozik a munkavégzés helyének meghatározása vagy a munkaeszközök rendelkezésre bocsátása – akár ellenérték fejében –, valamint a díjazás rendszeressége és mikéntje. Papp István, az OMMF elnöke szerint ma már jellemzően elszakad a megbízási szerződésben meghatározott feladat teljesítésének időpontjától a bizonylat kiállításának dátuma, amely sokszor havi rendszerességű, ám önmagában véve ez még nem bizonyít színlelést. A foglalkoztatott kockázati felelősségét is vizsgálják az ellenőrök; míg munkaviszonyban a törvényileg korlátozott, a vállalkozóknál a személyes felelősség jellemző. Az irányelv kitér továbbá az írásbeliség kérdésére, mondván, attól, hogy nincs írásba foglalt munkaszerződés vagy egyéb kontraktus, még megállapítható a munkaviszony, a foglalkoztatás ez esetben feketének minősül.
Nemes Péter, az MLE humánpolitikai bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy bár a kért súlyozási szempontokat érvényesítette a szaktárca a tervezetben, az irányelv jelenlegi formájában még nem elég egzakt és szakmaspecifikus, ami például a névjegykártyák használatának megítélésében is megmutatkozik. Nemes szerint még van mód a szakanyag finomítására a következő egyeztetés során. A szakértő korábbi elmondása szerint a szakmai szervezetek úgy egészítették volna ki a kritériumrendszert, hogy amennyiben egy vállalkozó jellemzően több partnerrel áll szerződéses kapcsolatban, az a megbízási jogviszonyt valószínűsítse. E kitétel ugyan nem került be a szövegbe, Borik viszont megjegyezte, hogy önmagában véve az még nem utal munkaviszonyra, ha csak egy céggel szerződik a megbízott. A konferencián emellett elhangzott, hogy a többes foglalkoztatást, vagyis egyazon személy munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban való párhuzamos foglalkoztatását csak abban az esetben engedik a jogszabályok, ha a két szerződés egymástól élesen elkülönülő tevékenységről szól.
Az irányelvben foglaltak voltaképpen megegyeznek az OMMF eddigi gyakorlatával, így a munkaügyi ellenőrzés a jövőben nem változik, viszont harmonizálódik az adójogi és munkaügyi ellenőrzés. A munkahelyen fellelhető és kikérhető dokumentumok mellett az érintettek nyilatkozatait, a munkavégzés körülményeit veszik figyelembe, de fotók, videók, hangfelvételek és szakértői anyagok is felhasználhatók. Borik Márta szerint az ekho hatálya alá tartozó szakmák eddig jellemzően nem kerültek az OMMF felügyelői elé, a jövő évi ellenőrzési irányokról pedig a munkaügyi miniszter dönt majd.
