A bizalom és a kereslet is hiányzik az egykori húzóágazatból

Több mint 1400 cég szűnt meg 2016 első negyedévében a magyar építőiparban, ez 20 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben, és 12 százalékkal elmarad a tavalyi azonos negyedévi adattól is. Az ágazatnak azonban még mindig nincs oka arra, hogy fellélegezzen. Látják ezt a vállalkozók is, az új cégek alapítása ugyanis csak szerény növekedést mutat - derül ki az Opten friss összesítéséből.
Napi.hu, 2016. április 28. csütörtök, 15:22

A tavalyi csúcsok után idén az első negyedévben a cégstatisztikában csökken a megszűnő építőipari vállalkozások száma. Az első negyedévben 1402 társaság szűnt meg az ágazatban, ez 20 százalékkal elmarad a tavalyi utolsó negyedéves értéktől, és 12 százalékkal a tavalyi első negyedéves értéktől is. Az ágazatról időről időre pozitív hírek és gazdaságösztönző szabályozások jelennek meg, ám még távolról sem beszélhetünk egészséges, kiegyensúlyozott szektorról, és a csökkenő megszűnési rátából sem lehet egyértelmű pozitív következtetéseket levonni - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Az igazgató szerint 2013-2014-ben elsősorban a központi finanszírozású EU-támogatott és egyéb közbeszerzési projektek hajtották fel az ágazat megrendelésállományát, idén pedig a csoktól várnak hasonló kedvező hatást. Csakhogy, ahogy a nagy EU-s projektek nem állították új, fenntartható növekedési pályára a szektort, ugyanúgy nem látszik még a lakásépítések várt felfutásának kedvező hatása sem az ágazati cégstatisztikában. A megszűnések számának csökkenése alapvetően jó jel, hiszen stabilabb szektorra utal. Nem szabad azonban elfeledkezni arról a tényről, hogy egy nagy központi kényszertörlési hullámon vagyunk túl, és a fluktuáció csökkenése részben technikai hatás eredménye - hangsúlyozza Pertics Richárd.

Lassabb a fellendülés a vártnál

Az ágazatban zajló folyamatok közül messze a legkedvezőbb fejlemény, hogy évek óta csökken vagy stagnál a felszámolás alá kerülő vállalkozások száma, de ez sem bizonyítja, hogy beindult volna a fellendülés, inkább csak javítja a fennmaradó vállalkozások működési környezetét. Az igazgató szerint könnyen elképzelhető, hogy a várt fellendülés végül bekövetkezik, de világos jelei vannak, hogy ez lassabban zajlik majd le, mint sokan remélik.

Az új alapítású cégek száma lassan emelkedik, és még mindig nem éri el a régebbi csúcsidőszaki értékek felét sem, ami arra utal, hogy vagy a piacra lépési korlátok magasak, vagy a vállalkozók nem érzékelik a fellendülést - mondja az Opten igazgatója. Könnyen lehet, hogy az utóbbi évek leépítései után kapacitáskorlátok keletkeztek az ágazatban, ezeknek a meghaladása lassú és tőkeigényes folyamat. A munkaerőhiány is elrettentheti el a tőketulajdonosokat a cégalapítástól, hiszen tudható, hogy az ágazatból nagyon sokan kerestek maguknak külföldön boldogulást.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint a fejlődés gátja elsősorban a magas adók és járulékok, másodsorban a szakemberhiány, és csak harmadik helyen említik a kereslet hiányát. Az ÉVOSZ kutatása arra is rámutatott, hogy az építésiberuházás-célú közmegrendelések hiánya sok vállalkozást elbizonytalanít. Az ágazat mindazonáltal erősen heterogén, az egyes szakterületekre specializálódott cégek például rendkívül pozitív jelentéseket adtak le.

Összességében sem a bizalom, sem a kereslet nem állt helyre a szektorban, és vannak még bőven kiaknázatlan lehetőségek az ágazatban. Izgalmas évek jönnek az építőipari cégek számára, hiszen a jogi és az adózási környezetben is várhatóak még változások, a központi beruházások aránya pedig csökkenni fog - mondja az Opten igazgatója.

Az építőipar felfutásához és az új vállalkozások alapításához sok egyéb külső feltételnek is össze kell állnia. Ezek közül a kamatkörnyezet támogató, és az állam is ösztönző és támogató szerepben jelenik meg, ahogy tette azt az áfa csökkentésével és a csok kiterjesztésével. A beruházási és hitelfelvételi hajlandóság azonban még messze van az ideálistól, aminek elsősorban az az oka, hogy a hosszú távú bizalom nem épült ki sem a lakosságban, sem a vállalkozási szférában, de a tőke- és bérezési szintekben is van még bőven hova fejlődni.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten - CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index áprilisi értéke az építőiparban átlagosan 17-18 százalék volt. Megyei szinten az építőiparban az első negyedéves Opten - CFI Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Csongrád megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg produkálta.

HOZZÁSZÓLÁSOK